A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 46. (Nyíregyháza, 2004)

Helytörténet - Fábián László: A régi csengeri fahíd

A régi csengeri fahíd Fisch Ignácz és Grószman Fülöp (1893) nevét ismerjük. De idősebb csengenek is hallották szüleiktől, hogy a községnél hajómalmok működtek. Ennek az ellentmondásnak a feloldása további levéltári kutatásokat igényel (20. kép). A hajómalmok elhelyezésénél a következőket rendelték el: a vízi közlekedést ne zavarja, továbbá más vízi építményektől minimum 16 méterre legyen. Azon a folyószakaszon, ahol hidak vagy kötéllel felszerelt kompátjárók léteznek, azokon felül és alul a vízi járművek kikötésére elégséges távolság mindenkor szabadon tartandók. A szabályozás következtében még képződésben lévő folyammedrekben a hajómalmok nem engedélyezhetők. Aki a malma helyét változtatni akarja, annak kérvényt kell írnia az illetékes kir. folyammérnöki hivatalhoz. Ellenőrizték, hogy a malom szilárdan és jól ki van-e kötve. Az 54.§ tiltotta a deszkákból készült vagy vesszőből font rekesz vagy sövény felállítását, fenékgátak építését (MRT. II. 1888.1040.). A rendelet kitért még egyéb küllemi dolgokra is. Ezek szerint a hajómalom tulajdonosa köteles volt malmának mindkét oldalára egy-egy táblát kifüggeszteni s erre a malom számát és a tulajdonos nevét messziről olvasható betűkkel, számokkal kiírni. A malmot „megvilágításra szükséges" lámpával el kellett látni. A rendeletekkel jól szabályozott működésű hajómalmok biztonságosabbá tették a Szamoson - ha nem is a hajózást, de - a folyó alacsonyabb vízállását is kihasználni képes tutajozást. 1886-ban a Csengeri járás főszolgabírója körlevelet intézett a Szamos menti falvak képviselő-testületeihez „a Szamos folyón szabad kikötőhely tárgyában": „A Közmunka és közlekedési minisztérium 39507/ 885 számú rendeletének 6 és 7§-a elrendeli, hogy a tutajok és hajók kiköthetésére nézve a képviselőtestületek a Szamos folyam partján egy alkalmas helyiséget (!) jelöljenek ki, s mindenki által észrevehető jelekkel jelöljenek meg, s erről jelentést mihamarabb adjanak be. "

34 Sorra érkeztek a jelentések. Komlódtótfalu körjegyzője ezeket írta „1886. május hó 22. Ezen kör jegyzőséghez tartozó községek határaiban (Dara, Hermánszeg, K.Tótfalu, Szamos-Becs, Tatárfalva) elnyúló Szamos folyón a tutajosok mint eddig, úgy ezután is tetszés szerint választandó helyen minden díj SzSzBMÖL IV.B.762. 16. doboz 3268/1896. 189 20. kép Hajómalmok a szomszédos falvakban, 1884-ben (térkép a csengeri Helytörténeti Múzeumban) Abb. 20 Schiffsbrücken in den Nachbardörfern, 1884 (Csenger, Museum)