A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Tóth Katalin: A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon

A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon Tóth Katalin A kora bronzkor kutatási eredményeiről az utolsó összefoglalást több mint 10 évvel ezelőtt Bóna István (BÓNA 1992.) írta. Az azóta eltelt időszakban - elsősorban az 1990-es évek „autópályaásatásainak" köszönhetően - több korszakról (pl. Makó-Kosihy-Caka kultúra, Nyírség kultúra) ugrásszerűen megnőtt a rendelkezésünkre álló forrásanyag. Bizonyos területeken jelentős eredmények születtek, más területeken módosultak ismereteink, esetleg eddig nem érzékelt problémák vetődtek fel. Mindezek miatt időszerű egy helyzetfelmérés, melyben a hangsúlyt egyrészt az új eredmények tényszerű bemutatására (újabb feltárások, régi anyagok közlése, kronológiai felismerések, területi elterjedések módosulása stb.), másrészt pedig az előttünk álló feladatokra, megoldandó problémákra helyezem. Mindemellett látni fogjuk, hogy egyes kultúrákra, csoportokra vonatkozóan még ez a megszaporodott forrásanyag is mennyire szórványos. A Makó-Kosihy-Caka kultúra (1-4. kép) A kora bronzkor I. időszakában Magyarország területének nagy részén (a Dél-Dunántúl kivételével) a Makó-Kosihy-Caka kultúra népessége élt (1. kép 1., 7. kép 1.). Az elmúlt időszakban jelentősen bővült az e népességről rendelkezésünkre álló ismeretanyag. Az információgyarapodás egyik oka, hogy megtörtént vagy elkezdődött néhány régebben feltárt településrészlet anyagának közlése: Tiszalúc-Sarkad (SZATHMÁRI 1999.), Tarnabod-Berekalja (KALICZ 1998.5-13., 1-12. kép), Boldog-Vasútállomás (KALICZ 1998.13-16., l.kép, 13-16. kép), Hódmezővásárhely-Barci-rét (KULCSÁR 1997.), Budapest III.-Aranyhegyi út (KALICZ-SCHREIBER 1994.), Tiszakürt-Homoki szőlők (CSÁNYI 1996.), Gyomaendrőd (BONDÁR 1999.49-52., 3. kép 6-8., 10-11., 4-10. kép).

1 A másik ok, hogy az elmúlt évek - túlnyomórészt nagyberuházásokhoz, elsősorban útépítésekhez kapcsolódó - nagy felületű feltárásai tovább gyarapították a népesség településrészleteinek számát. Figler András Táp-Borbapusztán egy avar temető évtizedek óta folyó ásatásai során 13 gödröt (FIGLER 1994. 21., 25-26., Abb. 4-5., Abb. 6: 1-13., 16-19.), Abda-Hármasok lelőhelyen 1990-92-ben az Ml autópálya nyomvonalán végzett leletmentések során néhány gödröt és egy - a kultúrában jelenleg egyedülálló - észak-déli tájolású, lekerekített sarkú téglalap alakú, 15x5 méteres, földbe mélyített, cölöpszerkezetes, bejáratos, döngölt agyagpadlós épületet tárt fel (FIGLER 1996.9-10., 15., 17., l.ábra,I.t.2-7.,II.t. l-7.).AzM3 autópálya nyomvonalán 1996-97-ben Koós Judit leletmentésén Oszlár-Nyárfaszögön egy 20 gödörből álló településrészlet (Koós 1998., Koós 1999.), Mezőkeresztes és Gelej között Wolf Mária leletmentésén A Tiszalúc-Sarkadon Patay Pál által 1974 és 1990 között feltárt, Szathmári Ildikó által közölt 20 gödörből álló településrészlet jelenleg a népesség legnagyobb közölt településrészlete (SZATHMÁRI 1999.).