A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor

Ősrégészeti kutatások Magyarországon - Az újkőkor és a rézkor Aki részleteiben is tanulmányozza a Kárpát-medence őstörténetét, megfigyelheti, hogy a térség időtlen idők óta mindig is legalább három, de időnként ennél több kulturális tartományra oszlott. A megoszlásokról a nagy kulturális egységek közötti időnkint éles, máskor inkább rejtőzködő határok árulkodnak.

65 A kései bodrogkeresztúri és a badeni kultúra közötti átható változások egyszerűen azt jelentik, hogy a Kárpát-medence korábban folyamatos kulturális megoszlása ideiglenesen megszakadt, és a bolerázi időszaktól kezdve az egész térség kulturális képe egységessé vagy majdnem egységessé vált, 'uniformizálódott': eltűnt a Dunántúl és az Alföld, e két térség és az Északi Hegyvidék, sőt az Alföld és Erdély számos különbsége. Az önálló kultúrák korábbi térségeinek, csoportjainak és tárgytípusainak a helyét most a badeni kultúrának és közeli erdélyi rokonának, a Co^ofeninek a települései, temetői és tárgyi anyaga foglalták el. Az utóbbi Erdélyben bizonyára némileg a badeniétől eltérő alapokon jött létre, mivel a bodrogkeresztúri és Cernavodä III-Boleráz szakaszok nem fedték le Erdély egész területét. Őszintén bevallva ma még nem adható megfelelő válasz egy olyan kérdésre, miért következett be a Kárpát-medence őstörténetében (most először?) ez a radikális és párhuzamos kulturális egységesülés a rézkor második és harmadik szakasza között. Meglehetősen biztosra vehető viszont az, hogy az egységesülés takarója alatt a korábbi (neolitikus és rézkori) csoportosulások és megoszlások lappangva ugyan, de megmaradtak, és túlélték a badeni kultúra évszázadait, hogy majd a korai bronzkor idején újra érvényre kerüljenek. Gondolok itt például a kissé megváltozott határokkal bár, de létező különbségekre a Dunántúl és az Alföld vagy a Közép-Alföld és a Dél-Alföld között. A Banner János monográfiáját (BANNER 1956.) és Kalicz Nándornak a kultúra gyanított anatóliai kapcsolatait vizsgáló könyvét (KALICZ 1963.) követő csaknem fél évszázadban szinte megszűntek a badeni kultúra lelőhelyein (főleg temetőiben, mint Alsónémedi, Budakalász: mindmáig a legnagyobb sírszámú temető és Európa legkorábbi kocsiábrázolásának a felfedezése) folytatott nagyobb arányú kutatások. Főleg szórványos leletek és kisebb leletmentések bővítették a tárgy- és ismeretanyagot (II. tábla 3). Az autópálya-ásatások ebben is kedvező fordulatot hoztak, amint azt a Balatonőszödön rituális környezetben talált remek lelet, egy agyagmaszk fele része (II. tábla 2.) bizonyítja. A tárgy kétségen kívül unikum az európai őskor leletanyagában (HORVÁTH 2002., HORVÁTH 2002A.). Kár, hogy a lelet közlője nem vonta be vizsgálatába a korai elő-ázsiai maszkokat, amelyek között korai neolitikus, kőből készült darabok vannak Izraelből (BAR-YOSEF 2003.). Ezek egy része több mint két évtizede ismert. Atárgy közlője első, még magyar nyelvű közleményében a badeni kultúra egész élettartamát a Kr. e. 3500 és 3000 közötti fél évezredre keltezte. Az a néhány - kerek nyolc - évszázad, amely megmarad 3000 (a badeni kultúra elképzelt vége) és az egyébként nehezen elképzelhető 2200 körüli legkorábbi bronzkor között aligha fogható fel másként, mint a teljesen elnéptelenedett Kárpát-medence fekete lyukja. Jó példa arra, hová vezet, ha valaki teljes mértékben kiszolgáltatja az őstörténeti kutatást a radiokarbon időrend alkalmazásának. Mint azt immáron visszatérve e rövid beszámoló elejéhez - a neolitikum kezdetéről nemrégen hosszan értekező kiváló szerzők (WHITTLE ET AL. 2002.), vagy a már említett, 2003. november 28-29-én Budapesten rendezett tanácskozás előadói is tették.

66 A rendezvényen - amely a témaköréből kiindulva kizárólag csak a Körös kultúrával és a vonaldíszes kerámiákkal foglalkozott - az ezeket a korokat és régészeti kultúrákat hazánkban akár csak valamennyire is ismerő egyetlen szakember sem vett részt. Furcsa irányokat látszik venni az őstörténet-kutatás egyik-másik területe vagy korszaka: úgy is lehet értekezni róluk, hogy magát a leletanyagot és a kérdést nem is kell ismerni? A Kárpát-medence területi megoszlásainak több évezredes hátterére és a Szűcs Jenő-féle három európai történeti régióval való kapcsolataikra lásd MAKKAY 2000A. passim. Environmental changes under the Neolitization Process in Central Europe: Before and After.