A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)
Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor
Makkay János E négy fázis közül egyik sem tarthatott tehát hosszabb ideig, mint két vagy három generáció (50-75 év). A 91 sír által jelzett temető teljes 'élettartama' tehát legfeljebb 200 év lehetett. Hasonló hosszúságú időtartamot tételeztem és tételezek ma is fel a tiszapolgári és a bodrogkeresztúri kultúrák időszakára (külön-külön; MAKKAY 1991.326-327.). Mindez természetesen teljes ellentétben van a radiokarbon kronológia adataival és mindenféle következtetéseivel, amely ellentétnek pontosan tudatában vagyok. A mesterséges radiokarbon időszámítás legalább ezer, sőt még több esztendőt szán a tiszapolgári és bodrogkeresztúri időszakokra, amelyben a tiszapolgári kezdetét Kr. e. 4910 körűire teszi. Más, a tiszapolgári korszakra vonatkozó adatok viszont 4795-3962 között vannak (calibrated, 1 ó range, cal years BC). Ez 833 év. A bodrogkeresztúri kultúrára elfogadott keltezés Kr. e. 4327-3757. Ez 570 év. Együtt 1403 év. Másfél évezred! Megállapíthatom, hogy a tiszapolgári és bodrogkeresztúri temetők száma és sírszámaik soha nem fognak- a régészeti feltárások akármilyen teljességi fokán - olyan adatokat szolgáltatni, amelyek ilyen hosszú élettartamot igazolhatnának. A rézkor harmadik szakaszára, tehát a badeni kultúrára ugyancsak radiokarbon mérések alapján kalibráltan Kr, e. 4000-3000, kalibrálatlanul még több (legalább 1557 év) adódik (az adatokra PARKINSON 1999.139-157.). Rézkorunk tehát 2403 évig tartott volna. Talán mindössze 1000-1500 feltárt sír esne két és fél évezredre? Hihetetlen lenne! Igen, a badeni kultúra kosztoláci legvége egyben a korai bronzkor kezdetét jelenti Magyarországon, amely legvég a Kárpát-medencében nem lehetett korábban, mint Kr. e. 2000, vagy ha a legradikálisabb bronzkori keltezési rendszert vesszük alapul, ez az átmenet akkor sem előzhette meg a Kr. e. 2220/2100 körüli éveket. A temetők és temetkezések ilyesféle adatai és a józan ész alapján ítélve a tiszapolgári és bodrogkeresztúri kultúrák együttes élettartama nem lehetett 1400 év hosszúságú, és a badeni kultúra sem élhetett 1000 vagy éppen 1557 évig (Kr. e. 3757-től 2200-ig 64 ). Véleményem szerint tehát a radiokarbon időrend minden megfontolás nélküli és kizárólagos keltezési alkalmazása értelmetlen és történetietlen eredményekhez vezet. Jómagam nem hiszek a radiokarbon időrend pontosságában és megbízhatóságában, és ezért kerülöm is alkalmazását az új kőkor és a rézkor viszonylatában. Minden rendelkezésünkre álló adat arra mutat, hogy az Alföldön jelentős változások következtek be a bodrogkeresztúri kultúra életének második felében. Az északi Balkánról (Salcu{a kultúra) és a sztyeppről (gödörsíros kultúra) származó erős, sőt rendkívül erős hatások nyilvánvalóak. Ezek természetesen nem érződtek a Dunántúlon, ahol a Lasinja- és Furchenstich-leletanyagot (főleg az előbbit) ma még részletesen ki nem mutatott átmenettel folytatta a badeni kultúra korai szakasza, a bolerázi. Ezzel párhuzamosan az Alföldön elérkezett a bodrogkeresztúri kultúra késői szakasza, a Hunyadi halom csoport (RACZKY 1991.). Ekkor következett be, hogy a gödörsíros kultúra keletről behatoló csoportjai (amelyek lélekszámáról mit sem tudunk) elfoglalták Erdélyt, a Partiumot és az Alföldet a Tisza völgyéig, a folyón viszont lényegében sohasem léptek át tovább Nyugat felé (ECSEDY 1979.). A gödörsíros emlékanyag időrendi helyzete az Alföldön egyértelmű. Az ilyen népcsoportok legelső érkezése a síkságra a bolerázi anyag korai idejére vagy valamivel az előttre tehető. Az egyik déli lelőhelyen (Kétegyháza) a kurgán kezdeti magját a Boleráz-Cernavoda III időszak telepjelenségei fölé dombolták fel. Ezek minden jel szerint rituális szerkezetek voltak, elhelyezésük a legelső, központi sírral volt kapcsolatban, amelyet rögtön követett a kurgán földjének felhalmozása (ECSEDY 1979. 29-30.). Ebből is arra lehet következtetni, hogy a gödörsírokba temetkező népeknek a Kárpát-medencébe való bejövetele, diffúziója vagy éppen inváziója nem egyetlen esemény keretében történt. Viszont kétségen kívül radikális változásokat okozott nemcsak a bodrogkeresztúri kultúra, hanem a Lasinja életének végén is. Változásokat, amelyek a badeni kulturális csoportosulás kialakulásához vezettek el. Ráadásul azt a fölöttébb valószínűtlen lehetőséget feltételezve, hogy a hazai korai bronzkor 2200 körül kezdődött. Ennek a lehetetlen feltevésnek a 'tudományos' hátterére lásd MAKKAY 1997.: olyan tipológiai rendszereket kreáltak hozzá, amelyek hamisak. 50
