A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor

Makkay János a középső neolitikus festett kerámiák az Alföld keleti részén és a Partiumban (a Marostól északra 49 ). Ez utóbbiak a Marostól északra is két hagyományt testesítenek meg: Békés és Bihar megyékben, valamint Szabolcs délibb részén (a határtól keletre eső széles sávot is beleértve) az esztári festett kerámia alakult ki az AVK klasszikus időszakában. 50 Északabbra a Szamos völgyében és attól északra a Tiszába jobbról ömlő folyók völgyeiben mélyen be a hegyvidékekig a szatmári festett kerámia alakult ki, az esztárival pontosan azonos időben. A nemrégen jelentős mértékben feltárt vállaji település ehhez a szatmári fajtához tartozik (I. tábla 3.; MAKKAY 2002A.), nagyon közeli rokonával a kelet-szlovákiai Nagyráska / Velke Raskovce lelőhelyről (VIZDAL 1995-1996.). A dunántúli vonaldíszes kerámiáról évekkel ezelőtt R. Gläser (Heidelberg) készített monográfiát. Több mint 500 lelőhelyet gyűjtött össze, értékelésüket jellegzetes germán észjárással végezte el. A há­rom kötetes kézirat nem került közlésre és remélhetőleg nem is fog soha. Szeretném hangsúlyozni, hogy sem az AVK, sem a DVK nem egyszerűen a Körös kultúrából alakult ki, amint azt nem is egy külföldi munka feltételezi. 51 A valóság az, hogy kialakulásuk népi és kulturális alapját (jóllehet a Jászság kivételével mindmáig ismeretlenek) helyi hagyományok képezték. Az itt élők átvették és a maguk életére alkalmazták a Körös kultúra által hozott-megjelenített-átalakított és észak-északnyugat felé továbbított neolit invenciókat. Mindennek a tipológiai jelei jól láthatók mindkét térség legkorábbi vonaldíszes anyagában, keleten a Szatmár-, nyugaton a Bicske-kerámiában. Annyi feltehető, hogy az AVK és a Körös kultúra további, a kialakuló szakasz utáni kapcsolatai nem lehettek mindig békések: erről tanúskodhatnak a Körösök völgyében feltárt Körös-kori - nem a kul­túra korai szakaszába tartozó! - tömegsírok (MAKKAY 2000.23. és a 14. jegyzet 52 ) a Szarvas 8/8 és az Endrőd 3/6. lelőhelyekről (a további részletekre lásd MAKKAY SAJTÓ ALATT). Egyelőre nem lehet igazolni, de ezek a tömegsírok talán kapcsolatban vannak az AVK délre irányuló terjeszkedésével a Szatmár fázis korai idejétől kezdve. Másrészt tény, hogy az AVK és a DVK mind kulturálisan, mind népi eredetükben jelentősen különböztek egymástól, és elterjedési területüket is elválasztotta egy szinte véglegesnek tekinthető, akkoriban bizonyára lakatlan, mintegy 30 kilométer széles sáv a Tápió és a Galga völgyében, Budapesttől és a Gödöllői dombvidéktől keletre (MAKKAY 200le. 22., 24. további irodalommal). Eltérő sajátságaik egyre jobban kiütköztek azzal párhuzamosan, ahogyan dél felé terjedésük közben déli visszavonulásra kényszerítették a Körös kultúrát a Maros és a Dráva völgyéig, sőt nyugaton még tovább is. Ebben az időszakban alakult ki a Körös kultúra, illetve legkésőbbi szakasza, a Protovinöa kerámia központi területein - Szerbia és a Vajdaság síkságain, kizárólag a Marostól délre - a Vinöa kultúra. A fejlődés előzményei a Körösök völgye és a Maros között is megfigyelhetők, de ott a folya­matokat megállította az AVK terjeszkedése. (Erdélyben ennek a Vinca-kialakulásnak egyelőre nincs 49 A Marostól délre az Alföld bánáti peremén szintén festett kerámiák jelentkeztek ebben az időben, ezek azonban tipológiailag eltérőek az északabbiaktól, mint például az F. Dra§ovean által a volt Torontál megyei Fényben (Foeni) talált leletanyag a maga Erdély belseje és a Dél-Balkán felé mutató kerámiájával (F. Dra§ovean kedves barátom szóbeli közlése, előadása és 2001-ben tett temesvári látogatásom tapasztalatai alapján). 50 A partiumi és nyugat-erdélyi megfelelője a 'ceramica pictata din V. Transilvaniei, Crisana', Erdély belsejében pedig a Lumea Noua kerámia. 51 KIPFER 2000. 313. szerint 'it is most possible that the [Linear Pottery] culture derived from the Körös culture of the northern Balkans'. DARVILL 2002. 230.: 'It is thought that the LBK developed initially from the KÖRÖS CULTURE of the Northern Balkans'. Darvill egyébként kitűnő lexikonában Magyarország - amelynek területén mindkét vonaldíszes kerámia kialakult ­nem kerül említésre. Körös kultúra az északi Balkánon!? Lehet, hogy az angol lexikonok V. Milojéic korszaka után most így kompenzálnak? Nem minden lexikon azonban, mert SHAW-JAMESON 1999. 359-360. nagyjából a tényeknek megfelelően ír. 52 J.-P. Farruggia nemrégen megjelent tanulmányában egy különös kései válsághelyzetet tételezett fel a gyakorivá váló tömegsírok alapján a vonaldíszes kerámiák életét közvetlenül követő késő neolitikus kultúrák idejében: FARRUGGIA 2002. 59-60. Ez a két tömegsír azonban jóval régibb, mint a vonaldíszes kerámiák életének legvége. Sőt még az esztergályhorváti tömegsír is megelőzi a nyugatibb tömegsírokat. Lásd MAKKAY 2000.

Next

/
Thumbnails
Contents