A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)
Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor
Ősrégészeti kutatások Magyarországon - Az újkőkor és a rézkor nem kerültek elő és nagy valószínűséggel nincsenek 40 , a rágcsálók (rodents) tevékenységét kritikus szemmel csakis úgy tudom elképzelni, hogy a legközelebb fekvő AVK-telepekről azok szállítottak importokat az Endrőd 3/39-en, 3/119-en és Szarvas 8/23-on feltárt Körös-objektumokba. Nem értek viszont egyet azzal, hogy Tiszafüred nyugati részén (hajdanában Tiszaörvény) a Domaháza pusztán, mintegy 30 km-nyire északra a feltett - és általam véglegesnek tekintett - északi Köröshatártól a legutóbbi időben egy kisméretű Körös-települést sikerült felfedeznie (és részben feltárnia), ami szükségessé tenné (az ásató szerint) a kialakított modellek újragondolását (DOMBORÓCZKI 2003.3031., 97. jegyzet). A hulladékgödörről annyit lehet egyelőre tudni, hogy abban a Körös kultúra klasszikus szakaszának elemei mellett a késői Körös-típusok dominálnak. Fura módon az AVK formái és motívumai a gödör alsó részében voltak. Nos, éppen ez a sajátossága a korai Szatmár- (tehát legkorábbi AVK-) együtteseknek, akár például Kőteleknek is. Az ásató feltehetően azért bizonytalan annak a megítélésében, hogy mi számít Körös-anyagnak, és mi már Szatmárnak, mert a Körös kultúrára vonatkozó ismereteit kizárólag Kutzián nevezetes kötetéből veszi. 41 Sajnálom, de a fentebb ismertetett tucatnyi Körös-feltárás - közöletlen - leletanyaga miatt az ásató nem szerezhetett világos képet (clear idea) a Körös kultúra mivoltáról. Fejtegetéseit tehát érdekes spekulációknak tartom. A Kárpát-medencében tehát a Körös kultúra volt az egyetlen korai neolitikus művelődés az Alföld déli-keleti részében, illetve az ehhez csatlakozó Erdélyben a neki megfelelő Cri§, a Vajdaságban és a Dunántúl déli felén pedig a Starcevo anyaggal együtt. Kulturális sajátságai, fejlődésének menete, kronológiai helyzete megfelel a kis-ázsiai kőrézkor (Hacilar IX-II) szakaszainak és a tesszáliai Protosesklo-fázisnak. Leletanyaga (főleg kerámiája, kisplasztikája, agyagpecsételői) a szó valódi értelmében nem a korai neolitikumot képviseli. Nincsen például egyetlen kőből faragott pecsételőnk sem, 42 és a kőből készített kisplasztika is ritka mint a fehér holló az egyébként roppant gazdag és tipológiailag változatos anyagban. 43 A Körös kultúra eredetét ma még nem ismerjük részleteiben. Az általa elfoglalt térségek alföldi részéről, tehát a Kárpát-medence közepéről egyetlen kései mezolitikus telephely - sőt egyetlen kőpenge - sincs. A későbbi vonaldíszes térségek kőeszköz-anyaga pedig kevés kapcsolatot mutat a Köröstípusokkal. Ami szinte biztosra vehető, az mindössze annyi, hogy tárgyi és szellemi kultúrája szinte készen érkezett az Alföld legdélibb részeiről (a Bácskából és a Bánátból), illetve az Észak-Balkánról (MAKKAY 1996.). A már említett szép számú tipológiai összefüggés mellett (Görögország és a Körös kultúra leletanyaga között) vannak más, általános hasonlóságok is. Ilyen például, hogy az újonnan berendezkedő korai neolitikus csoportok mind Tesszáliában, mind nálunk különösen kedvelték 40 NB., a Domboróczki által idézett publikációkban csak az Endrőd 3/6. lelőhelyről esett szó, mint ahol a Körös kultúra objektumaiban (hulladékgödreiben) AVK-importok kerültek volna elő. Ez a VIII. szelvény 4c. gödör, a maga igen késői Körösleleteivel. A lelőhelyen - amint az világosan kiderülhetett volna MAKKAY 1987. időrendi táblázatából - vannak AVK-objektumok, továbbá vannak Protovinőa kori gödrök. Ez az a lelőhely a szarvasi-endrődi térségben, ahol nem találtuk meg a Körös kultúra korai szakaszainak emlékanyagát. Négy további lelőhelyen (Szarvas 8/8, Szarvas 8/23, Endrőd 3/39 és Endrőd 3/119) két évtized alatt az AVK egyetlen objektumát sem találtuk meg és felszíni töredékeket is csak a Szarvas 8/8. lelőhelyen találtunk cca. 300 méterre a Körös-objektumoktól. Lásd az MRT megfelelő címszavát (MAKKAY 1989. 384.)! A térkép szerint a lelőhely 500 méter hosszú. Az importokra részletesen lásd MAKKAY SAJTÓ ALATT Plates 141-142.! 41 DOMBORÓCZKI 2003. 28.: „From the work of I. Kutzián, we are given a clear idea what the characteristics of the Körös Culture ceramics are." Hasonlóan ítélem meg az AVK (egészen pontosan a szlovákiai keleti vonaldíszes kerámia) nemrég elhunyt érdemes kutatójának, S. Siskának az összehasonlításait a Körös kultúra és Méhtelek leleteivel. Soha egyetlen Körös-edényt vagy -töredéket nem látott és ezért gondolta úgy, hogy három, Kassa/Ko§ice mellett (Cerveny rak) talált töredék Méhtelek (és általában a Körös kultúra) csípett díszű töredékeire emlékeztet (SISKA 1989. 59., 13. ábra 1-3., valamint a 4. tábla 2., 4., 6). Nem! A töredékeknek távolról sincs semmi közük sem Méhtelekhez, sem a Körös kultúra bármelyik típusához. 42 Az egyetlen kőből készített darab, amelyről leltári bejegyzésből tudunk, elveszett. Lásd MAKKAY 1984. No. 240., 56. 43 Az eddig ismert egyetlen darabra lásd MAKKAY 1993. Fig. 2: 2, valamint MAKKAY SAJTÓ ALATT Fig. 11:2. 39
