A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Makkay János: Ősrégészeti kutatások Magyarországon az utóbbi években. Az újkőkor és a rézkor

Ősrégészeti kutatások Magyarországon - Az újkőkor és a rézkor csak követett az, amikor Árpád fejedelem hét (vagy nyolc) türk törzse a IX. század végén meghódította a Kárpát-medencét. Ennél tehát korábbi esemény volt a magyar nyelv bejövetele - honfoglalása - a türk nyelvű korai és onogur avarok hatalmi hódításához köthetően. A IX. század végi árpádi honfoglalás pedig a magyar állam és királyság megalapításához vezetett el 1000-ben: jelképes és tényleges kifejezése volt az első magyar király, Szent István megkoronázása 1000 Karácsonyán, Nagy Károly római megkoronázásának kétszázadik évfordulóján. István felesége, Gizella köztudottan a Karoling uralkodóház egyik kései oldalági leszármazottja volt. Hatodik királyunkat azonban, Adelhaid lengyel királyi hercegnő elsőszülött fiát, I. Gézát (1074­1077) a jól értesült és végeredményben rokon VII. Mikháél bizánci császár (107 l-l 078) még Turkia hívő királyának'(rEHBITZÁC KPAAEC niCTOC TOYPKIAC) nevezte. Apjának, I. Bélának(1015 körül - 1063) pedig az egyik mellékneve, apai ágának türk eredetéhez híven a türk Bölény volt. Ezek a türk-török előzmények, a magyar történettudomány és őstörténet-kutatás évtizedek, sőt másfél évszázad óta érvényesülő ama - egyébként téves - felfogásával együtt, hogy az Árpád-kori és azt követő magyar etnogenezisben és nyelvtörténetben a tömeges szlávság meghatározó szerepet játszott, lehetet­lenné tette és teszi is, hogy történeti és régészeti kutatásunkban bármiféle nacionalista szempont akárcsak jelentéktelen szerepet is kaphasson és játszhasson. Az egész most röviden összefoglalt eseménysorban azonban súlyos ellentmondások bújnak meg, amelyek közül most csak egyre utalok: éppen a mai Szlovákia területén karddal felövezett Szent István neveként (Sanctus Stephanus ... adamnem Goronprimitus accinctus estgladio: SRH 1937. 1. 313.; Szent István kétségen kívül a mai Szlovákia területének és mindenféle népeinek is uralkodója volt) a szlovákiai tudományosságban egy, az amerikai angolban valóban használt Steve, a Stephanus amolyan beceneve szerepel: Steve I. (SLOVAKS 2000. 5, 100.). A nagyapa Takshon, az apa Gejza, az egyik utód I. Ondrej. A valóságos magyar történeti tudat, történeti hagyomány és tudományos álláspont valójában tehát teljes egészében ellentétben állt és áll a főleg szlávság iránt elfogult marxista ideológiával (további részletekre lásd MAKKAY 2003., MAKKAY 2003A.), amelynek bázisán a szoyjetizált magyar bábállam (amely 1949-ben többek között államosított - vagy bezárt és megszüntetett - minden magyarországi múzeumot és régészeti gyűjteményt) például Szlovákiához viszonyítva csak komolytalan összegeket fordított régészeti feltárásokra vagy éppen a magyar őstörténet szovjetföldi kutatásaira. 6 Maradtak a mentőásatások. Jól megfigyelhető a látszat-tudományosság és a hübelebalázs 'tervezés' az 1950­1954-re összeállított régészeti ötéves terv esetében (FÜLEP 1951.). A szocializmusra jellemző csacska vagy inkább vad ötletek közül korszakainkat illetően nem valósult meg semmi, el sem kezdődött semmi: a nyugat-magyarországi lápok kutatása (1950-1952), a kelet-magyarországi mezolitikum települései és embertani anyaga (1952-1954), ásatások a Tiszántúlon a Körös kultúra, a bánáti kultúra és a tiszai kultúra keleti kapcsolatainak vizsgálatához (1952-1954), a borsodi neolitikus telep feltárása (1952-1954), vagy egy lengyeli kultúrához tartozó település teljes feltárása és feldolgozása együtt egy kelet-magyarországi, alföldi aeneolitikus telep feltárásával (1950-1952). Sőt, a kitűzött célok nemhogy 1954-ig, de máig sem valósultak meg, és több mint valószínű, hogy ilyen méretű feltárások a belátható jövőben sem történhetnek meg. A nyugat-magyarországi lápvilág- bizonyára a Hanság- régészeti kutatása 7 helyett viszont néhány éven belül elkezdődött a Hány 'csatornázása': mai szemmel nézve bizony környezeti katasztrófája. 6 Példának idézem Diószegi Vilmos csip-csup pénzügyi nehézségeit sámángyűjtö útjain (DIÓSZEGI 1960. 68-69.), vagy Bereczki Gábor szovjet beutazási engedélyének kiadását 1966-ban (BERECZKI 1994. 75.). 7 Ma már nem tudni, mi adta a Fiilep Ferenchez itt is méltó tervhez az ötletet. Talán a magyar régészeti irodalom egyik furcsasága, gróf SZÉCHENYI BÉLA (Széchenyi István fia, 1837-1918) kis füzete: Kőkori lelet a Fertő-tava medrében. Néhány közleménnyel múltjáról. Az őskori és embertani nemzetközi congressus emlékéül. Budapest, 1876. szeptember havában. A Hanság alatt akkoriban a Sarród és Pomogy között fekvő részt értették, amely a Fertő tó feltöltődött délkeleti szöglete. 29

Next

/
Thumbnails
Contents