A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Művészettörténet - Máriás József: Ötven éve hunyt el Barzó Endre

Máriás József történetébe" (TÓTH 1973.). A Jósa András Múzeumban 1983-ban rendezett emlékkiállítás méltatásában olvashatjuk: Barzó Endre művészete „az alföldi festészet egy látomásosabb változatát képviseli, realitás és vízió különös keveréke elegyedik munkáiban (...) Megejtő varázsa, tünékeny, megfoghatatlan könnyedsége maradandó emléknyomot hagy bennünk, visszaemlékezünk képeire. Barzó művészete kiállja az idő próbáját: ma is friss, egyéni hangvételű." (MURAKÖZI 1983.) Megszívlelendő az a javaslat, amelyet Szatmári Gizella művészettörténész - Barzó Endre művészetének bemutatását és méltatását követően - tett a nyíregyházi Városi Galériában 2002. december 5-én megnyitott kiállításon: „úgy látszik, szükség volna Barzó Endre munkásságának szélesebb körű megismertetésére, a nagyobb publicitásra. Könyv vagy album foglalhatná össze méltó módon a ma még fellelhető műveinek reprodukcióját és adatait. Ez a művészettörténet-írás egyik igen fontos feladata lenne - nem vagyunk olyan gazdagok, hogy egy ilyen tehetséget a feledésbe süllyedni hagyjunk!" (SZATMÁRI 2003.) A javaslat eszünkbejuttatja Soltész Albert festőművész harminc évvel előbb közölt írásának zárómondatát: „És most egy kis lélegzetvétel után következik az újabb nagy feladat, harc a magasabb elismerésért, a Barzó Endréről szóló könyvek megjelentetéséért." (SOLTÉSZ 1969.) A nyíregyházi Barzó-kultusz új mozzanattal gazdagodott: 2003. augusztus 25-én - a festőművész halála 50. évfordulóján - Nyíregyháza város önkormányzata és a Nyíregyházi Városvédő Egyesület kettős emléktáblával jelölte meg a Bercsényi utca 13. szám alatti egykori családi házat, eképp örökítve meg a városépítő Barzó Mihály (1857-1909) és az országos és nemzetközi sikereket elért festőművész, Barzó Endre nevét (11. kép). A márványtáblán látható portrékat Nagy Lajos szobrászművész készítette. Az egyesület az ünnepi alkalomra jelentette meg a Városvédő Füzetek 5. kiadványát (MESÉLŐ 2003.), amely újraközli Koroknay Gyula 1967-ben megjelent Barzó Endre (18981953) című tanulmányát, színes reprodukciókkal nyújt betekintést a művész alkotó műhelyébe, közli a frissen leleplezett márványtábla fotókópiáját. A szép számú érdeklődő jelenlétében lefolyt ünnepségen - amelyen képviseltette magát a város vezetősége is - Margócsy József, a Bessenyi György Tanárképző Főiskola nyugalmazott főigazgatója mondott ünnepi beszédet, melynek záró gondolatait idézzük: „Az apa emlékét hirdeti megannyi nyíregyházi elegáns épület - immáron több mint egy évszázada; az Endre fiú munkássága több hazai múzeum féltett művészettörténeti értéke - ezt ismerteti a most kiadott füzet is. Kettejük közmegbecsülését igazolja az imént felavatott tábla a 110 éve tervezett és valósággá épült családi házon - egykor mindkettőjük közös hajlékán is. Holtukban is kísérje pihenésüket áldás és tiszteletet kifejező emlékezet!" 230