A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Művészettörténet - Máriás József: Ötven éve hunyt el Barzó Endre

Ötven éve hunyt el Barzó Endre 6. kép Barzó Endre: Múlt és jelen 1931 (vászon, olaj 94x124 cm) Jósa András Múzeum (Boros György reprodukciója) Abb. 6 Endre Barzó: Vergangenheit und Gegenwart 1931 (Öl auf Leinwand, 94x124 cm), Jósa-András-Museum (Reproduktion von György Boros) A Magyar Nemzeti Galéria katalógustárában található dokumentumokból kitűnik, hogy Barzó Endre a későbbiekben is rendszeresen részt vett a Nemzeti Szalon kiállításain: az 1932 áprilisában megnyílt VII. Tavaszi Szalon katalógusában a Szinyei Merse Pál Társaság kitüntető elismerésben részesült művészeinek sorában olvashatjuk a nevét. Az 1928-ban alakult Munkácsy Céh sorsolással egybekötött reprezentatív kiállításain 1932-ben a Pesti udvar, 1933-ban a Csendélet, a Lovasok és a Buda, 1934-ben az Utcarész, a Szegény ember és a Március című képeivel szerepelt; az 1935. márciusi kiállítás katalógusa Barzó Endrét a művésztagok sorában tartja számon. Ott találjuk az Ernst Múzeum fennállásának XX. évfordulója alkalmából -1932 májusában - Ernst Lajos és dr. Lázár Béla tiszteletére rendezett CXXXI., jubiláris kiállításon, amelyen a Tavasz és a. Bölcsődal című képeit láthatta a közönség. A katalógus megjegyzi, hogy Barzó Endre az Ernst Múzeumban állított ki kollektive először; a Modern Művészeti Egyesületek Szindikátusa (Képzőművészek Új Társasága, Új Művészek Egyesülete) 1932. novemberi kiállításán a Csendélet című olajfestményével vett részt; a katalógusok tanúsága szerint 1937 novemberében három képét láthatta a Képzőművészek Új Társasága jubiláris kiállításának közönsége - az Áprilisi idő, az Alföldi város és a Tanyaudvar című olajfestményeit. Mindeközben a szülőváros közönsége is hírt hallhatott róla. ANyírvidék 1928-ban írta: „Barzó Endre festőművész, aki művészi munkásságával eddig is számos sikert ért el s általa szülővárosának is büszkeségévé lett, most újabb sikerről számolhat be. A Szinyei Merse Társaság most tartja Budapesten harmadik kollektív kiállítását, melyen a fiatal művészek sorában ott találjuk elsősorban Barzó Endre nevét is. A fővárosi műbírálók ítélete szerint Barzó Endre erősfényű és dús színhatású tájképei igazi értékei a kiállításnak." (xxx 1928.) De nemcsak szép szavak sugároztak felé. A városi tanács közgyűlési határozatban döntött „a városépítő polgármester", Bencs Kálmán dr. arcképének megörökítéséről (8. kép). „Az arckép megfestésével Nyíregyháza híres festőművész szülöttjét, Barzó Endrét bízták meg, aki kiválóan oldotta 223