A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Helytörténet - Bene János: A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai (1920–1945)

A nyíregyházi magyar királyi 4. honvéd huszárezred parancsnokai Makay Attila, makói és geleji Marosvásárhelyen született 1897. február 17-én. Anyja Illyés Ilona, apja Makay Gyula nyugállományú ezredes. A Ludovika Akadémia elvégzését követően 1916. augusztus 18-án avatták hadnaggyá. Az első világháborúban 1917. január 1. és 1918. november 30. között a 3. honvéd huszárezred géppuskás szakasz-, majd századparancsnokaként vett részt. 1917. augusztus 18-án főhadnaggyá léptették elő. 1919. augusztus 5-től 1935. május l-ig a 2. huszárezredben századparancsnoki, illetve ezredsegédtiszti teendőket látott el. 1925-26-ban Győrött szabályzatismertető, 1934-3 5-ben pedig Budapesten törzstiszti tanfolyamot végzett. 1927. május 1-én századossá léptették elő. 1935. május 1. és 1939. szeptember 1. között Örkénytáborban a lovas kiképző tábor parancsnokának segédtisztje volt. 1937. május 1-én őrnaggyá léptették elő. 1939. szeptember 1 -tői a Honvédelmi Minisztérium kiképzési osztályán lovas előadó, majd 1940. március 1-től a Vezérkar Főnöke 5. osztályán teljesített szolgálatot. 1941. november 1-től Szabadkán az 1/1. huszárosztály parancsnokságával bízták meg. 1941. november 1-én alezredessé, 1942. november 1-én pedig ezredessé léptették elő. 1942. október 1-től Szabadkán a szervezési változások folytán a 2/II. huszárosztály parancsnoki, majd 1943. november 1 -tői Nyíregyházán a 4. huszárezredparancsnoki teendőit látta el. 1944. június 13-tól ezredével a belorusz, majd a lengyelországi hadműveleti területen frontszolgálatot teljesített. 1944. szeptember 1-én az 1. lovas(huszár)hadosztály lovasparancsnoki (parancsnokhelyettesi) tisztségével bízták meg. 1945. május 10-én osztrák területen amerikai fogságba esett, ahonnan szeptember 15-én tért haza. Szolgálataiért a háború idején a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Érdemrend Középkeresztjével hadiszalagon a kardokkal tüntették ki. 1946. december 6-án nyugállományba helyezték. Ezt követően Szendre költözött, ahol mint mezőgazdasági idénymunkás, majd útépítő segédmunkás kereste kenyerét. 1949 és 1954 között a szőkepusztai állami gazdaság alkalmazottja volt, majd mint területrendező a mezőszilasi, illetve a bakonyszombathelyi gazdaságban tevékenykedett. Budapesten hunyt el 1983. szeptember 21-én. Kókay Pál Szegeden született 1898. június 8-án. Anyja Kiss Gizella, apja dr. Kókay István ügyvéd. Vallása római katolikus. 1916. szeptember 1-én a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a 3. honvéd huszárezredhez került. 1918. november 1 -én főhadnaggyá léptették elő. 1920-tól a kaposvári gyaloghadosztály lovasságánál szolgált, s ebben az évben egy géppuskás tanfolyamot is elvégzett. 1922ben a pécsi katonai körletparancsnokságra vezényelték. 1926. június 5. és december 5. között a 4. huszárezred állományában lovastiszti lovaglótanfolyamot végzett. Ezután 1929. február l-ig az V vegyesdandár huszárszázad, június 15-ig pedig az 1. huszárezred állományába tartozott. 1927. május 1-én századossá lépett elő és ebben az évben elvégezte a szabályzatismertető tanfolyamot. 1929. június 15. és 1931. október 1. között a 2. huszárezredben szolgált, majd a Lovagló- és Hajtótanárkepzö Iskola olimpiai lovagló csoportjához vezényelték. Örkénytáborban 1932. október 1-től 1942. augusztus l-ig teljesített szolgálatot. 1937-ben törzstiszti tanfolyamot végzett, s 1938. november 1-én őrnaggyá, 211