A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Helytörténet - Ulrich Attila: A Rákóczi-szabadságharc monetáris problémái

Ulrich Attila További érdekességeket tartalmaz a szenátus rendeletének magyarázó szövege. Az aranyak esetében nem találkozunk árnövekedéssel, azok tartották igen magas értéküket. Az inflálódás első jeleit az „imperiális ligában" vert osztrák, magyar, erdélyi, francia negyedtallérosoknál tapasztalhatjuk, amelyek ára az eddigi 10 garasos értékről 12,5 garasra nőtt. Emelkedett a spanyol, holland, „ursini" és az oroszlános tallérok értéke is, mégpedig drasztikusan. Az eddig - az ezüsttartalmuk alacsonyabb volta miatt - reálisan csak 36 garast érő pénzeket már eddig is 38 garason számolták, a rendelet viszont a 45 (!) garasos árfolyamot írta elő, ami a nagyfokú tallérhiánnyal is magyarázható. Hasonlóan nagy emelkedésen (5 garas = 30 dénár) ment keresztül az oroszlános tallérok ligájában vert „zolotának" nevezett pénz is, amelynek ára 30 garasban (1 RFt 10 garas) lett megállapítva. Emelkedtek a váltópénzek értékei is. A timpfek és a porosz (többszörös) garasok, amelyek eddig 6 garasban jártak, 1 garast emelkedtek, így értékük 7 garas vagy 21 krajcár (42 dénár) lett. A magyar és külföldi XV krajcárosok, amelyek a XVII. század végén már egyébként is értékváltozáson mentek keresztül (17 krajcár lett a hivatalos árfolyamuk), ezentúl 6 garasban, vagyis 18 krajcárban lettek számolva. A rendelet szerint nem változott az ezüstpénzek közül a guldinerek, a bajor és brandenburgi garasok, a VI krajcáros és a lengyel suszták ára sem. A szenátus pénzrendelete - úgy gondolom - csak a fennálló helyzetet rögzítette és nem egy tervszerű árnövelésről vagy - ha úgy tetszik - értékcsökkentésről van szó. Emellett bizonyítja azt is, hogy 1708-ra kritikussá vált a pénzügyi helyzet, nagy lett az ezüstpénzhiány, ezt igazolja néhány pénzfajta árának jelentős emelése is. A szenátus által elrendelt pénzárakat bizonyítják viszont Kolozsvári András elszámolásai, amelyek fontos pénztörténeti adalékokkal szolgálnak a Rákóczi-szabadságharc idejéből, és párhuzamba állíthatók a korábbi numizmatikai kutatásokkal (HORVÁTH 1960. 33-50., HORVÁTH 1964. 25-50.). Kimutatásai azért is értékesek, mivel rögzítette a pénzfajtákat, így képet kaphatunk a szabadságharc pénzforgalmáról is (MOL G 29 80. cs.).

19 A jegyzékek alapján a következő pénzeket és árfolyamukat tudtuk (magyar forintban megadva) elkülöníteni: 1708 - körmöci arany (7 Ft 20 dénár), holland arany (6 Ft 60 dénár), arany (6 Ft 30 dénár), arany (6 Ft), francia tallér (2 Ft 70 dénár), keresztes tallér (2 Ft 70 dénár), tallér és forintos (3 Ft), ezüstguldiner (1 Ft 20 dénár), 6 poltúrás garas vagy miczlander (30 dénár), máriás vagy XV krajcáros (36 dénár), ,,sextax"(?) (42 dénár), timf és seszták (lengyel 6 garas - 14 dénár). 1709 - magyar arany, körmöci arany (7 Ft 20 dénár), nagybányai arany, belga arany (6 Ft 60 dénár), oroszlános tallér (2 Ft 70 dénár), császár és francia tallér (3 Ft), fél tallér (1 Ft 50 dénár), negyed tallér (75 dénár), Bomlott guldiner (zlot -1 Ft 20 dénár), guldiner (1 Ft 20 dénár), „14 poltúrás" garas („sextax" 42 dénár), 15 pénzes garas vagy VI garas (15 dénár), lengyel seszták vagy 14 pénzes garas (14 dénár).

20 Kolozsvári jegyzeteiben a pénzárak három féle árban is meg voltak adva: magyar dénárban, illetve két részre bontva rajnai forintban. Utóbbi esetben az egyik az emelt (cum elevatione), a másik az emelés nélküli (sine elevatione) árfolyamot rögzítette. A fentebbi felsorolásban már megfigyelhettük a pénzek „emelt árát", de nézzük meg néhány példán keresztül az emelés nélküli kurzusukat is: körmöci arany 5 Ft 10 dénár, imperiális (császár) tallér, keresztes tallér 2 Ft 16 dénár vagy 2 Ft 17,5 dénár, francia tallér 2 Ft 40 dénár, guldiner 1 Ft 2 dénár, 14 poltúrás garas 36 dénár, miczlander 18 dénár, 15 pénzes garas 14 dénár, lengyel seszták 12 dénár. A kétféle számolási rendszer pénzárfolyamai közt sok esetben jelentős eltérés mutatkozik. Nem kétséges, ez utóbbi eset árai jelentősen csökkentették volna a kereskedelmi termékek árait. 9 Kolozsvári András elszámolása. !0 Kolozsvári az esetek egy részében a pénzárakat rajnai forintban adta meg. Átszámításuknál a 60 kr-os számítási tallért vettük alapul, így kaptuk meg az alábbi árakat. 196