A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)
Néprajz - Janó Ákos: A társasösszejövetel szokásai, élő néphagyományok Szatmárban a XX. század közepén. A fonó
A társasösszejövetel szokásai, élő néphagyományok Szatmárban A játékban a kérdezett nemcsak magával kapcsolatban gondolhatott valamelyik lányra vagy legényre, hanem más közelálló is lehetett a játék tárgya. Arra a kérdésre, hogy ki mellé fektetné, a megfelelő válasz megkönnyítette a kérdező dolgát. Helyénvaló párosítással megelégedettséget, titokban remélt kapcsolatok fölfedésével szemérmes pironkodást, nem kívánatos párosítással pedig megütközést, tiltakozást vagy derültséget váltott ki a játék a résztvevőkből. Ez a játék párosító célját és szerepét tekintve a népi társasösszejövetelek kiházasítási szokásainak körébe tartozik. A játéknak területünkön többféle változata volt ismert. A következő párbeszédes formák párválasztó jellege jól megmutatkozik: - Megy a kosár! - Mi van benne? - Lány, legény, eladó! Neked adom Kanyó Danit! Ha a lány a nevezettet kedvelte, akkor elfogadta, ha nem volt számára kedves, visszautasította: - Nem kell! - Válassz másat! - Ács Bálint! - Neked adom Ács Bálintot! Ezután a lány a választott legénnyel kezdte újra a párbeszédet. (Hermánszeg) - Fut a kosár! - Ki ül benne? - Három szép dali legény! - Milyen öltözetben? - Kék csíkos ingben, a másik fehér ingben, a harmadik barna kalapban! - Melyikkel mégy rózsát szedni? - A kék csíkos ingüvel! -Melyikkel tövisét szedni?-A fehér ingűvel! -A barna kalapos lesz apárod! (Tisztaberek) - Gurul a kosár! - Ki gurul alá? - Három szép fiatal legény! - Melyiknek milyen a ruhája? Sötétkék, barna meg fekete! - Melyikkel mégy virágot szedni? -A sötétkékkel! - Melyikkel mégy nádat kötni? - A barna ruhással! - Melyikkel maradsz az ágyban? - A feketével! A helyben játszható párbeszédes, felelgetős játékok közé tartozik a Jajj, mi baj... elnevezésű játék. Ennek is megmutatkozik párválasztó szerepe, de az előbbieknél élénkebb, játékosabb és a. zálogos társasjátékok közé is sorolható. A játékot vezető bíró a fonóban résztvevő mindegyik lánynak és legénynek adott egy számot. Ezután a bíró valamelyik számmal szólította a lányt vagy legényt, akinek gyorsan mondania kellett: - Jajj! A bíró kérdezte: - Mi baj? - Szerelmes vagyok! - Kibe? - Nyócba! Ekkor a nyolcasnak kellett azonnal mondani: - Jajj! S így ment tovább a játék. Ha a számmal szólított nem jelentkezett, zálogot adott. (Hermánszeg) Hasonló zálogos játék volt a madárjáték. A lányok és legények egy-egy madárnevet választottak maguknak. Egyikőjük elkezdte: - Elvesztettem csörgős sapkám, meglelte a szarka! Ez gyorsan kérdezte: - Én, te? Válasz: -Te, te! Szarka: - Én nem! - Hát ki? -A galamb! Ekkor a galamb néven szólított folytatta a szarkával a játékot. Ha valaki nem figyelt és nem válaszolt azonnal, vagy a másik játékos nem tudott gyorsan újabb madárnevet mondani, zálogot adott. (Tisztaberek) A Megy a kosár-hoz hasonló, de már mozgást, helyváltoztatást is kívánó játék volt a Csörög a korsó. Ennek párválasztó szerepe abban különbözik az előbbiektől, hogy nem maguk a játékosok választották maguknak a játékban a társat, hanem az arra kiszemelt játékvezető párosította össze a fiatalokat. Ajátékvezető elkezdte az egyik legénynél: - Csörög a korsó! A legény megkérdezte: - Mi van benne? - Lány, legény eladó! -Adj egyet! - Odaadom Nagy Julit! Erre a legény odament az említett lányhoz, megcsókolta, majd ezután ezzel a lánnyal kezdte újra a párbeszédet ajátékvezető: - Csörög a korsó!... Közkedvelt játék volt a Virulok. 8-9 óra felé, amikor minden lány orsóján jócskán volt már fonal, az egyik legény odaállt az ajtóhoz és azt mondta: -Virulok! Valaki megkérdezte: -Kiért virulsz? A legény a fonóban lévők közül egyik lánynak a nevét mondta, aki erre felállt, odament a legényhez és megcsókolta. Ezután ő állt az ajtóhoz és mondta: - Virulok! A következő kérdésre a lány annak a legénynek a nevét mondta, akitől szívesen fogadott csókot. Sokszor a játékot idegen legény kezdte, és ha kérdezték: - Kiért virulsz?, a házilányt illett elsőnek szólítani. Szokás volt elsőnek azt a fiatal lányt is megnevezni, aki a nénjével először jött a fonóba. Ha a lány még ismeretlen volt a fonóban, kicsit szégyenkezett, mire a legények csúfolni kezdték. A lány gyakran el is sírta magát. Ha a szólított lány nem ment el „virulni", a legény egymás után háromszor
