A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)
In memoriam Csallány Dezső - Németh Péter: Csallány Dezső a múzeumigazgató
Csallány Dezső, a múzeumigazgató Hogy kiké, az nem derül ki, de fontosnak tartják a megyei monográfia, a diafilmek ügyét, Móricz Zsigmond, Esze Tamás és Bessenyei szobrok felállítását, lényeges lenne „valamint az irodalmi múzeum létesítése és múzeumunknak erősebb támogatása a vb. részéről." A határozati javaslatban a 14. pont foglalkozik a múzeummal. Eszerint „Foglalkozzék a VB. a múzeum elhelyezésének a kérdésével, igazgatójának lakásügyével, és biztosítson a múzeumnak olyan helyet, hogy a Múzeumi Főosztály által tervbe vett fejlesztés megoldható legyen." Gacsó László osztályvezető a 21. pontban javasolja, „hogy Osztályunk felé Dr. Merényi Oszkár által felvetett irodalmi múzeumot biztosítson a VB. és ebben felgyújtott munkásmozgalmi anyag kiállítását is tegyük lehetővé. Végül a keltezés után még beszúrva 22. pontként: „Mondja ki a VB. a' Szabolcs-szatmári szemle' c. folyóirat megindításának szükségességét...". Ez utóbbi első száma 1956-ra, a forradalom utánra jelent meg, szerkesztő bizottságában ott találjuk Csallány Dezsőt, aki a régészeti rovatvezető is. A folyóirat főszerkesztője Merényi Oszkár volt. Ő - mint a közgazdasági technikum igazgatója - az 57 ezer lakosú Nyíregyházának egyik legműveltebb, de furcsa figurája volt. A megyei értekezletek egyikén ismerkedhetett meg vele a múzeumvezető, de szorosabb kapcsolatba 55 nyarán kerültek, mert a III. negyedévi beszámoló még nem, az éves beszámoló viszont már említi az októberben felállított irodalmi gyűjteményt. Ennek magva az egyébként irodalomtörténész Merényi saját gyűjteménye volt. Hogy mit takar a kb. 60 db-os évi gyarapodás, azt a taxatív felsorolás elmaradása miatt nem tudhatjuk. Mindenesetre a jelentésben felsorolt nevek (Péczeli József, Pap Endre, Horváth Ádám, Vörösmarty, Jászai Mari, Lévay József, Babits, Rippl-Rónai) kézirataiból ma egyet sem őrzünk a Jósa András Múzeumban, tudomásom szerint Merényi Nyíregyházáról való távozásával az ún. irodalmi gyűjteményt is magával vitte. Egy javaslata viszont zöld utat kapott: a Megyei Tanács már 54 decemberében határozattá emelte a Móricz Zsigmond Emlékmúzeum tervét 56-os megvalósítással. Az első év még a II. ötéves terv készítése szempontjából izgalmas: ebből derül ki, mit is gondolt a jövőről Csallány Dezső. Először is költözést, felújítást, építkezést képzelt el, elsősorban az Egyház utcai épület földszintjén való terjeszkedést (D-i irányban, a volt pénzügyi osztály felé). E reményét az 56-os forradalom hiúsította meg, amely után - védelmi szempontok miatt - még a pártbizottsági épületben lévő tanácsi részlegeket is be kellett fogadnia az anyaépületnek. Lényegesnek tartotta a távolság miatt 1 motorkerékpár kiutalását, gázpalack és rezsó rendszeresítését, továbbá rádió beszerzését és beszerelését. A meglévők mellé 1 tiszteletdíjas irodalmi osztályvezetőt, 1 természettudományos gyakornokot vagy segédmuzeológust, 1 félnapos adminisztrátort, 1 restaurátort és 1 állandó teremőrt kívánt, ebből csak az adminisztrátort hagyták jóvá. Laboratóriumot teljes konzerválási és restaurálási felszereléssel, fotófelszerelést, ásatási és gyűjtési felszerelést kért, vitrineket és paravánokat az állandó és időszaki kiállításokhoz. A kiállítási program elsősorban az elvárásokat tükrözi, mint pl. a népi demokráciák fejlődése című, „hogy lakosságunk a szomszéd demokratikus országok fejlődését, eredményeit figyelemmel kísérhesse", vagy munkásmozgalmi kiállítás felállítását. De a művészettörténeti programban is ilyen cím olvasható: „Új magyar festési irányok a demokratikus fejlődés tükrében", mellettük Munkácsi, Szinyei, Székely Bertalan szerepel a kívánságlistán, ismerve a közönség tényleges igényét. A tudományos gyűjtő- és feldolgozó munka a régészetben 35 pont alatt lett számba véve, mire Korek József, aki a főosztályvezető helyett aidnással bírálta a tervezetet, kénytelen volt megjegyezni: „túlméretezett és kivihetőség szempontjából irreális." Valóban meghökkentő olvasni például a tervezet 11. pontját: „Török emlékek gyűjtése, az eddigi anyag alapján bíztató." Vajon mire gondolt e pontnál Csallány igazgató úr? A jóváhagyott 8 téma közül a gepida és avar vonatkozású dolgozatok szinte valamennyije elkészült (kivéve a népvándorlás kori zsugorított helyzetű temetkezéseket), s támogatást kapott Kalicz Nándor is: ő B-témára 10000 Ft-t. Nyárády Mihály bácsi sem maradt le főnöke mögött:
