A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Néprajz - Szabó Sarolta: A Sóstói Múzeumfalu népi kerámiagyűjteménye I. Sárospataki kerámia

Szabó Sarolta Ungvári hatást mutatnak a hullámvonalakból kialakított mintavariánsok. A két fazekasközpont közötti kapcsolatot írásos források is alátámasztják. Román János a sárospataki fazekasságról írt munkájában csak egy ilyen díszítésű tányért mutat be a XX. század elejéről (ROMÁN 1955.73. kép). Itt a tányér aljára került a rácsminta. A mi tányérunkon ez a minta az egész felületet kitölti.

25 Sötétbarna alapon a fehér hullámvonalak három-három függőleges és vízszintes sorban helyezkednek el, a metszéspontokban négy különböző színű (rozsdabarna, világosbarna, sárga, zöld) levél találkozik X-alakban. A következő két tányérnak is sötétbarna az alapja, párhuzamosan futó fehér hullámvonalak tagolják a tányér egész felületét. Az egyik tányéron a hullámvonalak három részre osztják a felületet úgy, hogy a hullámvonalak kettesével helyezkednek el, közöttük fehér-rozsdabarna illetve fehér-zöld „gyöngysor" fut.

26 A másik tányéron egyesével álló fehér hullámvonal, közöttük rozsdabarna-világosbarna illetve zöld „gyöngysor" tölti ki a felületet.

27 Ehhez hasonló tányért közöl Gróh István az ungvári és sárospataki fazekasság jellemző díszítése kapcsán (GRÓH 1901.222.). Megállapítja, hogy egyedülálló a magyar fazekas ornamentikában ez a díszítésmód. Az nem derül ki a közleményből, hogy a tányér ténylegesen Ungváron vagy Sárospatakon készült. A gyűjteményünkben lévő tányérok gyűjtésének helyét figyelembe véve valószínűbbnek látszik a sárospataki készítés. A következő tányér alapszíne világosbarna, teljes felületét egymással párhuzamosan futó 10 sötétbarna hullámvonal tagolja, közöttük váltakozva fehér pontsorok, zöld és kék, egy sorban ugyanolyan színű csepp formájú pöttyök.

28 Az utolsóként bemutatott tányér díszítése eltér az eddigiekétől, karimáján fríz fut körbe, hajlataiban a kék, barna, rozsdabarna levélmotívumok karéjosan helyezkednek el.

29 Atányért Ajakon használták, ahol különösen kedvelték a sárospataki tányérokat. Ez a körülmény, valamint az, hogy Román János is közöl egy ehhez hasonló díszítésű tányért (ROMÁN. 1955. 75. kép), valószínűsítik, hogy az edény Sárospatakon készült. 25 Ltsz. 55.891.1. átm.: 18,6 cm. A tányért Tiszarádon gyűjtötte Kiss Lajos 1930-ban. 26 Ltsz. 66.15.18. átm.: 22 cm. Tiszaeszláron gyűjtötte Erdész Sándor 1966-ban. 27 Ltsz. 66.15.17. átm.: 22,2 cm. Tiszaeszláron gyűjtötte Erdész Sándor 1966-ban. 28 Ltsz. 64.167.1. átm.: 22,7 cm. Kiss Lajos gyűjtötte Nyíregyházán, a leltározó Nyárády Mihály szerint Sárospatakon készült. 29 Ltsz. 55.896.3. átm.: 20,4 cm. Nyárádi Mihály gyűjtötte Ajakon 1954-ben. 134