A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)
Néprajz - Szabó Sarolta: A Sóstói Múzeumfalu népi kerámiagyűjteménye I. Sárospataki kerámia
Szabó Sarolta tál, fazék és lábas részei, teljesen mázatlan, illetve belül mázas és fekete kerámia, összesen 20 darab töredék. 3 A tárgygyarapodás a későbbiekben is kiegyensúlyozatlan maradt, voltak olyan évek, amikor egyáltalán nem került be fazekasedény (1981,1990,1993), illetve nagyon kevés, évente egy-öt darab. Figyelemre méltó az 1966-ban Tiszaeszláron vásárolt 26 darab cserépedény. Egy része dísztál, többsége Sárospatakon készült, egy valószínűleg Tiszafüreden, a többi használati edény: csuprok és szilkék. Ez utóbbiak készítési helyüket tekintve mezőtúri, tiszafüredi és talán gönci fazekasközpontokhoz köthetők. A kerámia gyűjtemény legjelentősebb gyarapodása 1980-ban történt. Spitzmüller Mihály, Tiszalökön élő kéményseprő 213 darabból álló gyűjteményét vásárolta meg a múzeum. 4 Ebből 115 darab volt kerámia. Az edények Tiszalök és környékének cserépedény használatát tükrözik. Spitzmüller Mihály foglalkozásának köszönhetően nagyon sok ház padlására feljutott, és összegyűjtötte a már használatból kikerült tárgyakat, közöttük sok kerámiát. Az egyes darabok pontos használati, gyűjtési helyét nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy Tiszalökön vagy környékén használhatták. Legnagyobb számban tejescsuprokat tartalmazott a gyűjtemény, ez képezte az összes edény 30 %-át. A korsók aránya 13 %, a fazekaké 14 %, a szilkéké 12 %, a többi edénytípus kis számban fordul elő (3 db kanta, 1 db cserépfedő). A csuprok túlnyomó többsége Mezőtúron készült, míg a korsók egy része Mezőtúrról, néhány Gömörből, egy pedig nagy valószínűséggel Süvétéről származik. A négy lakodalmas fazék mindegyike gömöri, egy Rimaszombaton készült 1927-ben. A kisebb méretű fazekak közül egy mezőtúri, „K. Sebestyén" műhelyéből került ki. A többiről csak feltételezzük, hogy gömöriek és van közöttük esetleg révi is. A Tiszavasváriban élő Menner Ödönné gyűjtőtől 1988-ban vette meg a múzeum 70 darabból álló kerámiagyűjteményét 5 , amelyből 50 darab fazekaskészítmény. Az edények pontos használati helyét itt sem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy Tiszavasváriból és a környező településekről származnak. Legnagyobb számban tejescsuprok vannak: az edények 40 %-át teszik ki. Magas a fazekak aránya (20 %), ettől kisebb a szilkéké (14 %), ezen kívül 1-3 darab tál, korsó, kancsó, bögre, tésztaszűrő, ételhordó, bödön és kalácssütő található a gyűjteményegyüttesben. Az edények készítési helye szerint a tejescsuprok nagy része, mindhárom korsó, a bödön és a szilkék, fazekak, kancsók közül néhány Mezőtúron készült, három edény (fazék, szilke, fűszertartó) pedig Tiszafüreden. Dr. Jakó János, nyíregyházi orvos 1999-ben 13 darab fazekasedényt ajándékozott a múzeumnak. Az edények használati helye a történeti Bereg megye ma Ukrajnához tartozó néhány települése. Egy részük valószínűleg Ungváron/Uzsgorod készült. 6 Népi kerámiagyűjtés szempontjából jól reprezentált terület a Rétköz és a Nyíri Mezőség, ugyanakkor egyenetlenül ismerjük a Nyírséget és a szatmári területek cserépedény-használatát. Legkisebb számban a mai beregi terület képviselteti magát a gyűjteményben, mindössze három településről (Beregsurányból, Lónyáról és Tarpáról) vannak cserépedények. Az elkövetkezendő évek kerámiagyűjtése során mindenképpen figyelembe kell vennünk ezt a körülményt. 3 A népi kerámiakutatásban csak az utóbbi években nőtt meg a jelentősége a régészeti módszerekkel történő adatgyűjtésnek. A kutatók fazekasok selejtgödreinek megásásával pontosítják az egyes fazekasközpontok, fazekasok készítményeinek, a díszítés módjának változásait (VIDA 1996., CSUPOR 1999.). Cserépedény-töredékek néprajzi gyűjteménybe kerülése 1962-ben még szokatlan módszernek számított a gyűjteménygyarapítás gyakorlatában. A néprajzi gyűjtemény 1994-ben bővült ismét olyan XIXXX. századi népi kerámiaanyaggal, amely régészeti feltárás során került elő. Ezt Dr. Istvánovits Eszter találta tiszadobi ásatása során. Közülük a legjellegzetesebb darabok, illetve a töredékekből összerakott edényrészek kerültek beleltározásra. 4 Leltári száma: 80.1.1- 80.1.213. 5 Leltári száma: 88.21.1.-88.21.70. 6 Csupor István meghatározása. Segítségét köszönöm. 126
