A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

In memoriam Csallány Dezső - Németh Péter: Csallány Dezső a múzeumigazgató

Csallány Dezső, a múzeumigazgató Németh Péter 1954. augusztus 13-án egy új névvel bővült a Jósa András Múzeum irattakaró lapokra indigóval másolt jelenléti íve: az első helyre Nyárády Mihály néprajzos-tudományos kutató helyett az augusztus 1-vel ide kinevezett Csallány Dezső múzeumvezető neve került. A négy főre gyarapodott múzeumi létszám harmadika Szentes Lajosné, született Risztics Emília régész-segédmuzeológus volt, s rajtuk kívül Magiéra Józsefné hivatalsegéd és az alkalmilag foglalkoztatott Nóvák Zoltán teremőr alkotta a „stábot". Az 51. évében járó Csallány Dezső bélistázása, 1945 ősze óta csak ekkor kapott újra lehetőséget a nyíregyházi kinevezés elfogadásával, hogy visszakerüljön a szakmába. Az örökség, amelyet elfogadott, lehangoló képet nyújtott, erről két héttel idekerülése után a miniszterhez (feltehetőleg az akkori népművelési miniszterhez, Darvas Józsefhez) írott levele tanúskodik. A múzeum őslénytani, szépművészeti, művelődés- és várostörténeti, természettudományi gyűjteményeit rendezetlenül, zár alatt tartják, „a régészeti raktáranyag heringszerűen, rekeszekbe préselve fekszik, szinte áttekinthetetlen tömkelegben. A néprajzi raktár zsúfolt. Régészeti anyagának legjava szépen és jól van rendezve, kiállítva egy nagy teremben, mellette a néprajzi gyűjtemény pedig 3 helyiségben." De „ha belső időszaki kiállítást kívánunk tartani, le kell bontanunk az állandó kiállítás anyagát, hogy helyet adhassunk. Külső kiállítások megtartásához sem az időtartam, sem a kellő helyiség sincs mindig biztosítva." Az intézménynek nincs saját telefonja, írógépe, konzerváló műhelye, fényképlaboratóriuma és sok egyéb felszerelése. A helyiek hozzáállása: „a múzeum kibővítése helyett patkányfészkes épületbe kellene a múzeumot kitelepíteni." A panaszáradatot végül egy ma már nevetésre ingerlő javaslattal zárta: „a múzeumi gyűjtemények válogatott mintaanyagát a Tanácsok kulturális és kulturpropaganda szerveivel valamint a Természettudományi és Társadalmi Ismeretterjesztő Társulat szerveivel teherautóra rakva, ki kell vinni 230 községünkbe és a TSzCsk-be, ahol előadások, felolvasások, vetített képek, magyarázó szövegek kíséretében mutathatnánk be újabb és újabb csoportosításban a régészetet, a néprajzot, a szépművészeti és egyéb gyűjteményágakat is. Ezzel az összefogással nemcsak múzeumi kulturfeladatunkat teljesíthetjük, de népi demokráciánk kulturérdekeit is szolgálhatjuk." Mindezek ellenére a Jósa András Múzeum - amelynek a neve a jövőben megyei tanácsi határozatra „Szabolcs-Szatmár Megyei Jósa András Múzeum"-ra változik - adott Csallány Dezsőnek lehetőséget 9 évi szünet után a szakmába való visszatérésre, helyet a tudományos munka végzésére is, bár a feltételek kevéssé voltak kedvezőek. A már említett kiállítási helyiségek (1250 légköbméter) mellett az Egyház utcai épületben volt még az előcsarnokon és a portásfülkén kívül egy irodahelyiség