A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 45. (Nyíregyháza, 2003)

Régészet - Székely Zsolt: Kiegészítés Délkelet-Erdély kora bronzkorának relatív kronlógiájához

Székely Zsolt A TBK, Baden és a gömbamforás kultúra elemeinek majdnem ugyanabban az időben való behatolása a Cucuteni - Tripolje (CCT) térségbe egy közös Cucuteni - Tripolje horizontot hozott létre (DERGACEV 1980. 154.). Ezen megfigyelésekalapján a gömbamforás kultúra és a Cucuteni B2Tripolje C

II - y II (ezek későbbi, Gorodsk, Usatovo, Sofíivka, Horodistea, Erbiceni, Foltesti fázisaival), valamint a gödörsíros kultúra, a katakomba kultúra és a Cernavodä Ic párhuzamosan létezett. A Horodistea I—

11 és az Erbiceni I—

11 korábbi fázisok ismereteink szerint csak a Szeréttől keletre kerültek elő, a későbbi Dolhestii Mari, Tärpesti, Izvoare (III.) szakasz már ettől nyugatra is előfordult. A gömbamforás kultúra podóliai csoportjának késői fejlődési szakaszát megtaláljuk a Közép-Moldvai Fennsíkon is. Ettől délebbre, a Foltesti-i (Galati megye) település kerámiaanyagában előforduló jellegzetes cserépdarabok a két kultúra, a gömbamforás és a Folte§ti kapcsolatait bizonyítják. A Gömbamforás kultúra települései Moldvában is rendkívül ritkák, mivel ez a népesség nomád pásztor életmódot folytatott, anyagi kultúrájukat túlnyomórészt temetkezéseikből ismerjük. A csíkszentmártoni temetkezés a Suceava-i Fennsíkról származik és a moldvai gömbamforás kultúra korai szakaszát képviseli, amely általános kronológiai szinten a moldvai rézkor második felével azonos, vagyis a Horodi§tea végére tehető és részben egykorú a Foltesti II - Cernavodä II szinttel. Ezen kultúra emlékeinek megjelenése a Sepsiszentgyörgy-árkosi, valamint az albisi településen bizonyítják, hogy ez a nomád népesség kapcsolatban állt a délkelet-erdélyi rézkori közösségekkel és jelentősen hozzájárult az itteni kora bronzkori kultúrák kialakulásához. Korábban a Schneckenberg kultúra köládás temetkezési rítusának kifejlődését a Zimnicea-Mlajet-Kézdiszentlélek-Torja típusú közösségek déli irányból való betörésével és azoknak a délkelet-erdélyi rézkori - kora bronzkor eleji beilleszkedésével magyaráztuk (SZÉKELY 1997.40b.). A zimniceai sírok fölé emelt kőrakásokat - a Schneckenberg kulturás kőládákhoz viszonyítva - a nyersanyag hiányával magyaráztuk. Észak-Bulgáriában és a Román Alföldön ugyanis nem található olyan palás kőzet, amelyből kőlapokat lehetne hasítani. Az újabb kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a gömbamforás kultúra emlékeinek jelenléte a Cotofeni I - Kolozskorpád típusú településeken ezen közösségek keveredését eredményezte, és a Schneckenberg kultúra kőládái inkább a keletről betörő gömbamforás kultúra temetkezési rítusának az átvételéhez kötődnek, mind a déli vándor nomád törzsekhez. Ily módon a délkelet-erdélyi kora bronzkor relatív kronológiája egy újabb elemmel gazdagodott, amely magyarázatot ad egyes, korábban nyitott kérdésekre. 116