A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Munkácsi Péterné (1920–2001)

Munkácsi Peterne (1920-2001) 1. Igazgató bácsi. Ezt a „nevet" Ő adta nekem, Bözsi néni, a Vasvári Pál Múzeum teremőre, 58 éves korában. 1978 decemberében történt, hogy egy ónos esős napon Hunyadi Jóska bátyámtól 28 évesen átvet­tem a Vasvári Pál Múzeum vezetését. A bemutatással járó ceremónia végén Bözsi néni szót kért. Ma is em­lékszem arra, amit mondott: „Kedves igazgató bácsi, én csak arra kírem, hogy had szólíthassam igazgató bá­csinak, mert így szólítottam ín Hunyadi igazgató bá­csit, meg Gombás tantó bácsit is. Hát nem jön a szám­ra az, hogy Laci, meg, hogy igazgató úr. Hát hogy níz­ne az ki?" Nos, így lettem én igazgató bácsi. Ettől fogva Tiszavasváriban, a megyében, valamint szakmai ber­kekben így szólítanak sokan, azok is, akik nem is tud­ják mi a nevem, a keresztnevem. Megszoktam már, hogy a „bácsi" a „bácsikám" szavakra mindig figyel­nem kell, mert valószínűleg nekem szólnak. 2. Bözsi néni életritmusát nehezen lehetett kö­vetni, utánozni. Ő volt az az „ősmuzeológus", aki - ha később él - a tárgyi anyaghoz fűződő hiteles összehasonlító elemzések sorát készíthette volna el. Minden egyes tárgyat kézbe vett és tudta azok sorsát. Szavaival élve: „itt mindennek törtí­nete van". Ez leginkább a múzeum kétszeri költözése révén derült ki, hiszen nem állhatta meg, hogy rakodás közben egy-egy műtárgyhoz ne fűzzön valamilyen magyarázatot régi események kapcsán. Mondanom sem kell, hogy ilyenkor a rakodók, a sofőr és más nézelődők is inkább őt hallgatták, de magam is élveztem a mondókáját. Megelevenedett előttem a régi budi és a szent­mihályi élet szinte minden mozzanata ekkor ugyanúgy, mint gyűjtőútjainkon, a sok átbeszél­getett éjszakán, munka közben. 3. Kiállításrendezés. Ez volt az, amit Bözsi néni leginkább szeretett. Szinte újjászüle­tett, amikor egy-egy problémát (adott méretű poszterek kialakítása, drapériakészítés, üvegtáb­lák keresése a padláson, akasztók illesztése stb.) meg kellett oldani. Ilyenkor a múzeum min­den zegét-zugát átvizsgálva matatott, kalamolt mindenhol; hátha van még egy alkalmasabb eszköz. Lassan beesteledett. Bözsi néni! már mindjárt 10 óra van. Haza kéne menni, pihenni -

Next

/
Thumbnails
Contents