A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Régészet - †Ivan Popovich: Többrétegű telep a kárpátaljai Baranyinci/Baranya község mellett

A multilevel settlement at village Baranincy/Baranya tálak is. Az asztali kerámia csoportjába tartoznak a mericék. A házikerámiát bikónikus hombárok és fazekak képviselik, ezeken általában nincs semmiféle díszítés. Csak ritkán fordul elő ujjbenyomkodás a peremen és kisebb bütykök az edény oldalán. Előfordulnak kétfulű hombárok, valamint fazekak. A felsorolt kerámiaformák a Felsőszőcs-Sztánfalva kultúra második fázisából, valamint a Berkesz kultúrából ismertek. A kerámiaanyag jelentős része a Gáva kultúrához sorolható. Ezek pszeudoVillanova urnák, kihajló és behúzott peremű tálak, bikónikus és tulipán alakú fazekak töredékei. Az ilyen típusú kerámiaegyüttesek jól behatárolható területen fordulnak elő a Kárpátok előhegyeiben és a Szamos völgyében. A Gáva kultúrát megélő Felsőszőcs-Sztánfalva kultúra zárófázisába sorolhatók. Ezzel együtt az utóbbi időben több kísérlet történt egy önálló emlékcsoport körvonalazására az alapján, hogy összevetették a kárpátaljai csomonyini/Csongor temetőt az északkelet-magyarországi Nyírkarász-gyulaházai sírral, amelyek a BC-BD periódusnak felelnek meg, egyidejűek a Lapu§ II csoporttal, a Berkesz kultúrával és a Piliny kultúra késői fázisával. J. Kobály szerint - aki megpróbálta elválasztani a csomonyini csoportot - ez az ópályi bronzkincs horizontnak felel meg. A telep feltárt részletén a Gáva kultúra horizontját az 1., 2.,5.,7.,9., 11., 13. objektum képviseli. Ezek kerek vagy ovális, egyenes vagy tölcséres falú gödrök, néhánynak körte alakú metszete volt. A kerámiaanyagban találtunk pszeudoVillanova urnákat, turbántekercses peremű tálakat, egyszerű és tulipán alakú fazekakat. A gávai horizontot a HaAi-HaB periódusra keltezhetjük. A római korba sorolható 14 objektum. Ezek főként kerek és ovális, 0,4-1,2 m átmérőjű gödrök, valamint 2 szabadban lévő tűzhely. Az objektumok mellett gyakran kerültek elő cölöplyukak, ami arra utal, hogy cölöpszerkezetű lakó- és gazdasági építmények voltak a telepen. Az épületek alakját nem sikerült megállapítanunk. A római kori objektumokban a tárgyi leletek közül csak kerámia - korongolt és kézzel formált egyaránt - került elő. A kézzel formált darabok között csak durva felületű konyhai fazekakat találunk. A feltárt objektumokban egyetlen asztali simított edénytöredék sem jött elő. A telepen összegyűjtött kézzel formált kerámia analógiái a Przeworsk kultúra telepein kerültek elő. A késő római kori Przeworsk emlékek jellegzetességének tartják a kutatók, hogy a polírozott asztali kerámiát kiszorítják a korongolt edények. A korongolt kerámiát 2 terra sigillata töredék, valamint szürke és téglaszínű, jól iszapolt poharak és hombáredények képviselik. A telep római kori horizontját előzetesen a Przeworsk kultúrához sorolhatjuk és a III. századra keltezhetjük. 2 objektum - a 17. ésal8.-a középkori horizonthoz tartozik. Úgy tűnik, hogy gazdasági létesítmények maradványairól van szó. Itt meglehetősen gazdag - kizárólag korongolt kerámiaanyagot gyűjtöttünk össze, amely jellegzetes, tagolt peremű fazéktöredékekből áll. Az edényeket egyenes, pontozott és hullámvonalak díszítik. Hasonló kerámia nagy mennyiségben található a X-XI. századi szláv lelőhelyeken. A Baranyinci-Runya lelőhelyen feltárt többrétegű teleprészlet közzététele gazdagítja eddigi elképzeléseinket Kárpátalja késő bronzkoráról, késő római koráról és középkoráról. 1ван Попович 1нститут украшознавства ÍM. I. Крип'якевича HAH Украши Ужгородська трупа вщщлу археолои 294000 Украша Закарпатська обл. м. Ужгород Загорська 30.