A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)
Helytörténet - Dikán Nóra: A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében
A volt koalíciós pártok újjáalakulása 1956-ban Szabolcs-Szatmár megyében mindazokat, akik nem kívánták feladni a párt önállóságát, s akik most a párt újjászervezésének élére álltak. A Szociáldemokrata Párt hivatalos programja még éppúgy kimunkálásra várt, mint az FKgP vagy a Nemzeti Parasztpárt esetében, ezért az alakuló gyűlésen az 1948 előtti program időtálló értékeire hivatkoztak, s arról beszéltek, hogy az SZDP nemcsak a kisemberek pártja, hanem mindenkié, aki a programját magáévá teszi. A megjelentek összetétele azonban azt sugallta, hogy az SZDP-ben elsősorban az az önálló kisiparos réteg kereste érdekeinek védelmét, akiket az 1949-es államosítások megfosztottak tulajdonuktól, az ipari szövetkezetbe kényszerítés pedig önálló iparűzésük ellehetetlenítését szolgálta. A nyíregyházi Ipartestület október 30-i újjáalakulásáról adott rádióközlemény szavai alátámasztják a kisiparosság elszántságát: ,flem nagytőkét és nem mamutvállalatokat kérünk a részünkre, hanem azoknak a kisiparosoknak, kismühelyeknek a visszaadását kérjük, amelyeknek a jogtalan elvétele annyi sok ezer iparostársunkszájából és ezen keresztül családtagjaink szájából is kiütötte a mindennapi kenyeret. Szerszámot kérünk, hogy építeni tudjunk, hogy építhessük azt a sok száz éven keresztül csak rombolásnak kitett hazát, amely hazában most hisszük és valljuk, hogy végre mint igazi magyar iparosok élhetünk és dolgozhatunk." (VIDA 1989. 98.) Az Ipartestület titkárának megválasztott Bácsik József cukrászmester (volt ideiglenes nemzetgyűlési képviselő, a két munkáspárt egyesítése előtt zárták ki az SZDP-ből), a párt alakuló gyűlésének egyik fő szervezője helyet kapott a párt 18 tagú intézőbizottságában. Bácsik József képviselte az önálló kisiparosokat a nyíregyházi munkástanács október 29-i alakuló gyűlésén a megválasztott 43 tagú végrehajtó bizottságban. Érthető, hogy nem talált ellenvetésre a párt elnökének, Pásztor Józsefnek azon kijelentése, hogy a szociáldemokraták kommunisták nélküli koalíciós kormányzást akarnak. 16 Egyébként ebben vitájuk volt a FKgP megyei szervezetével, mely nem határolódott el a kommunistákkal való koalíciós együttműködéstől. 17 A munkástanácsok győri találkozóján a megyei küldöttségben a SZDP-t Pásztor József és Papp Simon György vasutas képviselték. Az akkor 64 éves Pásztor, a párt megyei elnöke azzal a céllal vitte magával a nála több mint harminc évvel fiatalabb Papp Simon Györgyöt, hogy útközben a Conti utcai pártközpontban bemutathassa egyik fiatal utódját, akit elsősorban a vasutasok közötti pártszervező munkába kívánt bekapcsolni. Mindketten megkapták a megbízólevelüket, azonban a pártszervezés megkezdésére már nem került sor. Távollétükben Nyíregyházán az SZDP vezetősége elkezdte birtokba venni a kiutalt székházat. A költözködést a szovjet csapatok november 4-i bevonulása szakította félbe. 18 A SZDP említett vezetői közül Lengyel Antal megjárta az ungvári börtönt és a megtorlás elől 1957 elején külföldre távozott. Bácsik Józsefet és Pásztor Józsefet egy időre internálták, majd rendőrhatósági felügyelet alatt voltak. Papp Simon Györgyöt és a vasutasság másik képviselőjét, Vitéz Viktort részben a megyei nemzeti bizottságban viselt funkciójukért, részben az SZDP szervezésében játszott szerepükért börtönbüntetéssel sújtották. Solymossy Mihály ellen - akinek egyetlen fia a debreceni laktanyát ért szovjet támadás során halt meg - az ügyészség azért emelt vádat, mert a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat munkástanácsának elnöke volt, részt vett a szociáldemokrata párt újjászervezésében és közreműködött egy orosz-magyar nyelvű röplap készítésében, amelyben távozásra szólították fel a szovjet csapatokat. Az I. fokú 16 Lásd erre Pásztor József megnyitó beszédét az SZDP megyei alakuló gyűlésén, közli VIDA 1989. 97-99. 17 Lásd erre Kosa András vallomását a Szilágyi László és tsai perben, közli DIKÁN 1993 c. 284. 18 Papp Simon György vallomása a Szilágyi László és tsai perben, közli DIKÁN 1993C. 290-291.