A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Bene János: A nyíregyházi páncélosok a II. világháborúban

Bene János Időközben, 1941. július 9-én a magyar csapatok alárendeltsége is megváltozott, a gyorshadtest kivált a Kárpát-csoportból

7 és a német Heeresgruppe Süd (Dél-Hadseregcsoport) parancsnoksága alá lépett, mely július 19-én közvetlenül a német 17. hadsereg-parancsnokság alá rendelte. A továbbiakra nézve a Dél-Hadseregcsoport parancsnokságának az elképzelése az volt, hogy északi szárnyán a német 1. páncéloscsoport Kijevig tör előre, délen a német 11. és a román 3. és 4. hadsereg a Dnyeszteren átkelve a Bug folyóig nyomul előre, itt felveszi az érintkezést az 1. páncéloscsoporttal és így a Vinnyica körül állomásozó, több hadsereget magába foglaló szovjet Délnyugati Front erőit bekerítik és katlanba zárják. Ennek sikeréhez a német 6. és 17. hadseregnek arcból kellett a támadásokat erőltetnie, hogy minél több orosz egységet kössenek le. A gyorshadtest, mely a német 17. hadsereg déli szárnyát biztosította, július 10-én kezdte meg újabb előrenyomulását. A mostoha útviszonyok, a napok óta tartó esőzések, az oroszok ellenállásának megerősödése, s nem utolsó sorban a gépkocsianyag erős igénybevétele folytán a gépkocsizó dandárok menetüteme lelassult. Éppen ezért Miklós Béla

8 vezérőrnagy az eddig második lépcsőben haladó lovasdandárt vonta előre, melynek alakulatai július 13-án Zvancziknál ütköztek meg először a harckocsikkal is megerősített ellenséggel. A települést utcai harcban elfoglalták, a harckocsitámadást visszavetették.

9 Július 17-én a dandár újabb feladatot kapott: Zvanczikon át nyomuljon előre kelet felé, vegye birtokába a Sztálin-erődvonal

10 előretolt állásait és derítse fel magát az erődvonalat is. A még meglévő állásokból a szovjet csapatok erős tüzérségi- és aknavető tűzzel akadályozták a felderítést, úgyhogy a lovasdandár élén haladó lovas és kerékpáros alosztályok csak július 19-én tudták az előretolt fészkekből az ellenséget kivetni, és a Sztálin-vonalat megközelíteni. Másnap az egész lovasdandár támadásba lendült az erődök ellen, melyeket azonban az előző éjszaka az oroszok kiürítettek és csak gyenge utóvédeket hagytak hátra. A Sztálin-vonal leküzdése után a lovasdandár Kurilovce-Murovane felé folytatta előrenyomulását és július 23-ára elérte a Bug folyót, ahol a 2. gépkocsizó dandár előrevonása folytán ismét a gyorshadtest második lépcsőjébe került. 1941. július 23-ika után a Búgon átkelt német 17. hadsereg Umany felé tört előre, hogy az orosz seregeket bekerítse. A gyorshadtest 5. kép A lovasdandár kisharckocsijai Tulcsinban Abb. 5 Panzer der Reiterbrigade in Tultschin 7 A Kárpát-csoportot a gyorshadtest, a 8. határvadász- és az 1. hegyidandárok alkották. 8 Miklós Béla, vitéz, lófő dalnoki (Budapest, 1890. júl. 11.- Budapest, 1948. nov. 21.) vezérőrnagy, 1941. nov. 1 -jétől altábornagy, 1943. aug. l-jétől vezérezredes. 1940. márc. l-jétől a gyorshadtest megbízott, 1941. aug. l-jétől kinevezett parancsnoka. 9 HL. Vezérkari Főnöki Elnöki 1. a. oszt. Szám nélküli iratok. Napi helyzetjelentések 1941. júl. 14. 10 A Sztálin-vonalat a Szovjetunió 1939-es határain építették ki, beton és páncélozott erődökből álló védelmi rendszer volt, melynek hézagait ügyesen telepített tábori erődítések, lövészárkok, géppuska- és aknavető fészkek zárták el. Ezt a rendszert 194l-re már részben leszerelték, s most a kényszernek engedve szállták meg újra a szovjet csapatok. 310