A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Márkusné Bodnár Piroska: A spirisztiták. Egy ibrányi felekezeten kívüli szekta a két világháború között

A spiritiszták Egyéb adminisztráció nem volt. Az iparosok a teljes bevétellel elszámoltak, a szükséges nyersanyagot a központi pénztár fizette. Az ő részesedésük is ugyanúgy természetbeni volt, mint a mezei munkásoké. A mindennapos házi kiadásra (só, cérna, gyufa stb.) a családok szükségletüknek megfelelően kaptak a központi pénztárból pénzt. Ezt nem egy évre előre kapták meg, hanem általában havonta. Az egyéb személyes kiadásokra (ruha, lábbeli, valamilyen konyhai eszköz stb.) esetenként kellett a vezetőségtől pénzt kérniük. A nők esetében kevesebb volt a gond a ruhavásárlással, mert volt köztük néhány varrni is tudó asszony, s azok elkészítették a vezetőség által megvett anyagból a ruhát. A férfiak részére egy szabó - aki nem volt tag - készítette a ruhát szerződéses alapon. Lábbelit a cipészműhely biztosított minden tagnak. A közélethez tartozók között akadt néhány család, akiknek nagyon rozoga volt a háza, de olyan is volt, aki egyáltalán nem rendelkezett lakóházzal. így több család szorongott egy épületben. A gyülekezet arra törekedett, hogy minden hozzájuk tartozó családnak saját háza legyen. Ezért több családnak díjtalanul építettek lakást, a rozzant házakat pedig kijavították (főleg a tetőzettel volt több épületnél baj). A lakás berendezése nagyon egyszerű volt. Meghatározott étrend Az étkezésük is „közösségi" volt. Minden család külön főzött, de egy hónapra előre összeállított kötelező étrend szerint. Az étrend összeállításánál a mindenkinél rendelkezésre álló nyersanyagot vették figyelembe. Nyilván nem szerepeltek olyan nyersanyagok, amelyeknek használatát, fogyasztását a hitélet alapszabálya tiltotta. Andreánszki már említett cikkében 1932. augusztus 2. hetének étrendje: „8. Hétfő: früstök: pirítós kenyér, ebéd: rizskása rántva krumplival, vacsora: gombóda zsírral, tejjel. 9. Kedd: früstök: szalonna, ebéd: tésztaleves, tyúkhús, bobájka, vacsora: ami maradt. 10. Szerda: früstök: tej, ebéd: pergelt krumpli, vacsora: tengeri főve. 11. Csütörtök: früstök: pirítós kenyér, ebéd: habart krumpli, vacsora: galuska. 12. Péntek: früstök: szalonna, ebéd: tésztaleves, tyúkhús, bobájka, vacsora: ami délről maradt. 13. Szombat: früstök: pirítós kenyér, ebéd: rántott krumplileves, vacsora: nudli. 14. Vasárnap: früstök: rántottleves, ebéd: tésztaleves, töltött káposzta, vacsora: ami maradt." (ANDREÁNSZKI 1932. 747.) Későbbi időből, 1936-ból is fönnmaradt egy ilyen havi étrend. Ennek az első két hetét is érdemes megnézni. „1936. évi Étkezési rendszer az ibrányi felekezeten kívüli gyülekezet részére, április hó". (Külön oszlopban a früstök, vacsora.) 1. Szerda: czinke káposztaleves 2. Csütörtök: pirítós kenyér kása zsírral és tejjel 3. Péntek: puliszka zsírral tésztaleves, nudli 4. Szombat: száraz krumpli rántott paszuly körömmel 5. Vasárnap: rántottleves tésztaleves, nagykalács 6. Hétfő: pirítós kenyér habart krumpli 7. Kedd: czinke aprókáposzta 293