A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Néprajz - Fábián László: A haj és a hajviseletek, valamint gondozásuk Csengerben az 1920–30-as években

A haj és a hajviseletek, valamint gondozásuk Csengerben az 1920-30-as években A hajjal kapcsolatos játékok és szólások A felnőttek előszeretettel játszadoztak a gyermekek hajával, tréfásan „ bolondítva a pulyákat". Mutató és középső ujjukat, az olló mozgását utánozva, szét és összecsukták, s „levágom a hajad" - kiáltással rémisztgették az apróságokat. Kedvelt volt a „fütyül a hajad" játék is. A felnőtt a kisgyermeknek egymás után néhányszor gyengéden meghúzgálta a haját, s a húzás pillanatában észrevétlenül mindig füttyentett egyet. A hajhuzigálás és a füttyentés rendszeres egybeesése a gyermekben azt a csalóka érzést keltette, hogy az utóbbi az előbbi következménye. A felnőtt ezt a gyermeki gondolatot meg is erősíti: „Fütyül a hajad!" Erre a kisgyerek is megráncigálja a saját haját, de hiába. Csalódottan néz, mert a füttyszó nem akar hallatszani. A másik játék egy hajban túrkáló játék, a „ balha van a fejedbe,, -nek hívják. A felnőtt a kisgyermek hajában turkál, és egyszer csak azt mondja: - „Balha van a fejedbe!!" Néha a turkálást egy-egy pillanatra félbeszakítja. Ilyenkor a bolha szétnyomását kísérő hangot utánozva körmével pattint, s így szól: „Itt is van egy! Itt is ni!" (GÁGYOR 1982. 424.) A hajjal kapcsolatban számtalan szólásmondást találunk. Ezek egy része a haj színéről és tulajdonságairól, milyenségéről szól. Másik része a haj gondozatlanságát teszi több-kevesebb humorral szóvá. Olyan szőke, mint a bivalyborjú - éppen nem szőke, hanem fekete az illető. Olyan a haja mint a csepű - vékonyszálú, ritka és szőke hajra illik. Úgy áll a haja, mint a disznósörte - vastagszálú, mereven felálló haj. Fúróval ültették a haját - feltűnően ritka növésű hajzattal áldotta meg a sors. Kilenc sorban, három szál - igen nagyon ritka növésű az ilyen haj. Kondor, mint a malac farka - göndör hajú ember titulusa ez. Megfogta a dér a fejét - Fejéhez vágták a liszteszsákot - Holló volt, hattyú lett - mindezek a mondások az őszülő vagy már megőszült hajra vonatkoztak. A gondozatlan hajzatra a következőket mondták: Olyan mint a böjti boszorkány - rendetlen, borzas-koszos leányra szólt. Kihajtotta a csordás a fésűt - fésületlen gyereknek tréfás korholás. Kilelte a hideg a fésűt - úgyszintén elhanyagolt, rendetlen hajra illett. Ellopta a pap tyúkját - tollas, pelyhes a haja, vagyis nem fésülködött. Olyan borzos, mint a pemete - pemete: kemencetisztító eszköz (rúd végére csutakot, vagy seprűt kötnek) - összevissza álló haj. Olyan a feje, mint a szarkafészek - Olyan a haja, mint egy szekér széna - az ilyen hajzat szanaszét álló, fésületlen, kusza. A haj megjelenik dalainkban is, mint például az ismert gyermekdalban: Ess eső ess, holnap délig ess zab szaporodjék, búza bokrosodjék Az én hajam olyan legyen, mint a Tisza hossza Még annál is hosszabb, mint a Duna hossza 207