A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Néprajz - Fábián László: A haj és a hajviseletek, valamint gondozásuk Csengerben az 1920–30-as években

Fábián László fonástól egészen eltér, mert az utóbbinál hol jobbról, hol balról hajtunk be egy-egy ágat a közepe felé, míg a széles fonásnál mindig csak egy oldalról egy irányban haladunk, így rendesen jobbról-balfelé vezetjük a legszélsőbb jobboldali ágat, szomszédai között hol alul hol felül, míg belőle a legszélsőbb baloldali ág keletkezik. Erre azután megint csak azzal folytatjuk, amelyik utána a legszélsőbb jobb oldali ág lett, s ezt is balra vezetjük át szomszédjai között úgy, mint az előbbenit, persze alatta, ahol az fölötte ment el és fordítva [...] az egyoldali fonással Budakeszin tizenkét, Budaörsön huszonnégy és Zsámbékon negyven ágú fonatokat csinálnak minden összezavarás nélkül. Persze folyton nedvesíteni kell a hajat a fonás egész tartama alatt, mert amint száradni kezd, a hajszálak rögtön összekuszálódnak (HATHALMI GABNAY 1906. 273-275.). A fonandó lányt székre ültetik s a vállait sűrű kendővel letakarják. A fonó asszony bögrét vagy poharat állít maga mellé, s abból öt percenként közönséges vagy még jobban ragadós cukros vizet hörpint s az egész kortyot a fonandó hajra fújja. [...] Az így elkészült fonat tövére és végére azután „ máslit " kötnek s ugyancsak a végébe szépen áttört szarufésűt dugnak, egyszeri forgatással a fonat felét rácsavarják a fésűre s egyet emelve rajta, a fésűt a fej búbjára nyomják. [...] A sokágú fonás rekordját a zsámbéki leányok ünneplő hajviselete érte el. Ők hátul három, egyenként negyvenágú fonatot fonatnak, s ezeket a két érintkezési vonalban fekete cérnával összeférceltetik úgy, hogy százhúszágú fonatot kapnak, amelyet felcsapnak a fejük búbjára, a végét pedig alája behajtják, s az egészet egy görbe szarufésűvel rögzítik. Gödöllőn a vallásfelekezetek megkülönböztetését is lehetővé teszi a hajviselet. Csupa magyar lakja ugyan, de kétharmada katolikus, egyharmada református. [...] A gödöllői katolikus leány háromágú, s a végén kötőmásnival összefogott fonatot hord [...] Ellenben a református leány a halánték felett elválasztott részét sodorja s tőbe köti; a készülő háromágú fonat minden ágát spirális szalaggal körülcsavarja, aztán háromágú ,fonatpántlikával" letakarja, s úgy fonja meg, a végét pedig hosszú szalagú „ kötő máslival " fogja össze. A rákospalotai, dunakeszi és fóti lányok hajviselete megegyezik egymással, s még cifrább mint a gödöllői református leányoké. [...] A fonat tövére virágos és széles selyemszagból nagy csokrot kötnek s azt „hajtőre ш

/o''-nak, az arról lelógó széles, s virágos szalagokat „csüggök"-nek vagy „lóggók"-nak, az ugyancsak hatalmas kötőmáslit meg „lentmegkötő"-nek mondják. (HATHALMI GABNAY 1906. 273-275.) (5. kép - HATHALMI GABNAY 1906. 274.) 5. kép - Abb.5