A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Néprajz - Fábián László: A haj és a hajviseletek, valamint gondozásuk Csengerben az 1920–30-as években

A haj és a hajviseletek, valamint gondozásuk Csengerben az 1920-30-as években Fábián László Bevezető A népi kultúra egyik lényeges, demonstratív eleme a hajviselet, s annak gondozása. Ehhez kapcsolódnak az egyéb, nem kevésbé fontos testszőrzetek, úgymint a bajusz és a szakáll. Tanulmányomban, mely terjedelménél fogva nélkülözi a teljesség igényét kitérek ezek történeti kérdéseire is, ezen belül a magyar bajusz- és hajviseletek históriájára. Részleteiben tárgyalom a Csengerben egykor viselt haj formációkat, bajuszviseleteket, illetve gondozásuk mikéntjét. Ezek ugyan nem térnek el lényegében az általánostól, ám mégis hordoznak sajátosságokat. Egy még elérhető korszakot vettem figyelembe, az 1920-30-as éveket. Miután bármilyen bő és szakszerű haj- vagy bajuszviselet leírásánál jóval többet mutat annak képi megjelenítése, ezért a lehetőségekhez mérten gazdag képanyagot mellékelek. Ezeket csengeri adatközlőim és ismerőseim fotóalbumából, családi fotóikból repróztam ki, valamint felhasználtam a csengeri Helytörténeti Múzeum fotóanyagát is. A képek a haj- és bajuszviseleteken túl egyéb, népraj zilag fontos információkat is hordoznak, melynek kifejtése túlmegy dolgozatom keretén. Témánk nyersanyaga: a haj Mindenekelőtt vegyük szemügyre a hajat, mint testünk egyik részét! A borbélyok abból élnek, hogy hajzatunk évente vagy 12 centimétert nő. Ennek üteme az életkorral párhuzamosan csökken. A növekedés üteméből kiszámítható, hogy az ember egész élete folyamán mintegy 7-8 méternyi hajat növeszt, azonban a hajhagymák szakaszos működése és az évenként szabályszerűen bekövetkező szőrvesztés következtében senkinek nem nőhet a haja 7-8 méter hosszúságúra. A hajszál maximális hosszúsága legfeljebb 75-90 cm. Előfordult, hogy nőknek ennél hosszabbra is megnőtt a haja, még rá is tudtak lépni, de a rendszeres hajhullás miatt ez kivételes esetnek tekintendő (SMITH 1978. 303.). A hajnak, illetve a szőrnek nincs anyagcseréje, tehát nem tartalmaz élő sejteket, elhalt, elszarusodott hámsejtekből áll. A hajhagymák sejtjei ugyanakkor élő sejtek. A hajhagyma fokozatosan termel új hámsejteket, amely a fölöttük lévőket fokozatosan kifelé nyomják, miközben azok elszarusodva hajjá válnak. A hámsejtek felső rétegeiben a hajba bőrpigment rakódik le, amely a haj színét adja. A haj göndörsége vagy egyenes volta az elszarusodott hámsejtek alapállományának, a keratinnak kémiai szerkezetétől függ. Ezt is örökletes tényezők szabják