A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Régészet - Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Csat a szarmata viseletben és a temetkezési rítusban

Csat a szarmata viseletben és a temetkezési rítusban gerinchez közel), a 65. sírt (vascsat a bal medence felső részén, egy kisebb csat a bal medence alsó részén, IV-V. sz.) (KOVÁCS 1912. 280-282., 284., 314-315., 315-317.); Izvorulból a 4. sírt (csat a medencére helyezett jobb kéz közepén, csat a bal combcsonton, IV. sz.) (MITREAPREDA 1966. 69. Abb. 176: 1-2.); Mogosaniból a 39., 52., 66. sírt (IV-V sz.) (DIACONU 1969. 383.). Példák a keletebbre fekvő területekről, Észak-Bukovinából (Ukrajna): Csagor-Odaja 7. sír (l-l csat a derékon és a combcsont között, IV sz.) (NYIKITYINA 1996. 12. risz. 10.); Gorosevci 4. sír (l-l csat a mellkason és combcsonton, IV sz. vége - V sz. eleje) (NYIKITYINA 1996. 56. risz. 2.). Mint az a fentiekből kiderült, a Marosszentanna-Csernyahov kultúra temetkezéseiben ugyanazokkal a jelenségekkel találkozunk, mint az alföldi szarmata sírokban: kioldott övek elhelyezése (Izvorul, Csagor), balteus (Gorosevci) vagy két derékszíj sírbatétele (Marosszentanna 31., 65. sír). A két csat - két öv viselésének szokását az Alföldtől északra is megfigyelhetjük, a Przeworsk és a Wielbark kultúra germán temetőiben. Ezekben az esetekben nem rendelkezünk adatokkal a csatok helyzetéről, mivel főként hamvasztásos sírokról van szó (vagy nincsenek feljegyzések a mellékletek elhelyezkedéséről). Ilyen példákat sorolhatunk fel - a többi között - a névadó Wielbarkról: 234. sír (ANDRZEJOWSKI-MARTENS 1996. pl. VI.), 577. sír (ANDRZEJOWSKI-MARTENS 1996. pl. XVI.), 1498. sír (ANDRZEJOWSKI-MARTENS 1996. pl. XXVI.). További temetőkből: Kutna 2. sír (B2b fázis) (MOSZCZYNSKI 1994. 213. Tabl. VIII.); Chmielów Piaskowy 15. sír (B2-B2/C1 fázis), 18N. sír (Cla fázis) (GODIOWSKI-WICHMAN 1998. 22. Taf. XVII: 4-5., 21.; XXI: 3-4.). A keleti, „klasszikus" szarmata szállásterület nagy részén a szokás teljességgel ismeretlen. Két övet regisztráltak ugyan a híres Porogi (Dnyeszter-vidék) fejedelmi (vagy királyi) sírban: a publikálók rekonstrukciója szerint az egyik öv a kard felfüggesztését szolgálta, a másik a kabátot fogta össze. Ezeket az öveket viszont nem a klasszikus értelemben vett csatok fogták össze, hanem azoktól eltérő szerkezetű kapcsolók (SZIMONYENKO-LOBAJ 1991. 14-23. risz. 26-28.). Miközben a „klasszikus" sztyeppéi szarmata anyagból a temetkezési rítusnak ez a vonása hiányzik, ugyanakkor rendszeresen előfordul a III. században induló krími szarmata temetőkben (maga a hagyomány - hogy folyamatos vagy sem, azzal itt nem foglalkozhatunk - már az i.e. I. századi ún. késő szkíta temetőkben megfigyelhető - ZAJCEV 1997. 160. risz. 3.). Több esetet említhetünk Druzsnojéból: 30/3. sír (két csat a derékon, az egyik valószínűleg tarsoly felerősítését szolgálta, III. sz.) (HRAPUNOV-MASZJAKIN 1997. 166. risz. 1: 24-25.; 4: 7.); 42. sír (vascsat a derékon, bronzcsat a bal combcsonton, IV sz.) (HRAPUNOV 2000. 52. risz. 3: 4., 7., 7: 2., 6.).

7 E. Hajregyinova több meggyőző rekonstrukciót közölt (2-3. kép) a lucsisztojei temető V századi temetkezései alapján (HAJREGYINOVA 1999. risz. 3., 2: 2., risz. 6. - ez utóbbin az övek zárását nem csat, hanem övkarika szolgálta). Több esetben került elő két csat egy sírban az észak-kaukázusi szarmata kori temetőkben: Csegem (Kabarda) 116. sír (női: egyik csat a koponyánál, a másik a derékon, I—II. sz.) (BATCSAJEV-BARCEVA-KEREFOV 1985. 160-161., ABRAMOVA 1993. risz. 35: 1-9.); Podkumok (Kiszlovodszk mellett) 26. sír (l-l csat a derékon és a mellkas alatt egy kés és egy vaskarika társaságában, III. sz. első fele) (ABRAMOVA 1987. 57-58. risz. 31: 23-26.); Cemesz-völgy 59. sír (két bronzcsat a hason, IV-V. sz.) (MALISEV 1995. 149-151. risz. 2.); és különösen nagy számban Dagesztánban (főként Palasza-Szirt lelőhelyen), IV-V századi sírokban (GMIRJA 1993. 245.). A krími leletekkel kapcsolatos konzultációt I.N. Hrapunovnak (Szimferopol) köszönjük. 105