A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Kurucz Katalin: Őskori leletek Szabolcs község határából

Kurucz Katalin 9. Az előzőhöz hasonló anyagú, kettőskónikus edény töredéke, benyomkodott lencsedísszel. 5,9x4,5 cm. A badeni kultúrához tartozik (JAM 57.54.7.). 10. Vastag falú, durva anyagú, kívül vörösesbarna, belül fekete, belső oldalán felületesen elmunkált, nagyméretű tál. Az oldalát alig észrevehető ujjbenyomkodással tagolt borda díszíti. 10x5,5 cm. Késő bronzkori (JAM 57.54.8.). 11. Nagyméretű, vastag falú, durván soványított edény egyenes oldalú töredéke, rajta függőleges szalagfüllel. 10x10,3 cm. Késő bronzkori (JAM 57.54.9.). 12. Szürkésbarna, vastag falú, egyenes aljú tál oldal- és aljtöredéke. 7,4x7,1 cm. Késő bronzkori (JAM 57.54.10.). Szintén még Kiss Lajos jelenlétében, az említett tűzhelytől „tíz lépésre rézcsákány, kevéssel odébb réztű, 20 lépésre hatujjas edényfölre és csontokra akadtak" (ALISP. JEL 1924. 67.). eredetileg ellentett élű csákány volt, azonban a nyélre merőlegesen ék letörött, s azontúl fejszének használták. H: 18,2 cm." (PATAY 1950. XXXII. t. 1.) ( 2. kép 2 .) A bodrogkeresztúri kultúrához tartozik (JAM 57.54.11.). A „réztű" és a „hatujjas edényfül" azóta elkallódott, ez utóbbi a badeni kultúra emlékanyagába tartozott. 1937-ben „Túri Sándorpaszabi tanító egy ép rézkori edényt hozott be a múzeumba, melyet Szabolcs község határában a községtől keletre 2 kilométerre, az ún. Fecskés-parton ástak ki. Régi árvíz szakította itt le a partot úgy, hogy az árterület szélén 8 m magas a szakadék. E szakadék tetejéről, de a legszélén került elő 50 cm mélyről a sértetlen rézkori edény." (ALISP. JEL. 1937. 77.) 13. Vörös, szürke foltos tejesköcsög alakú edény. Két kis szalagfüle a peremből indul, az edény a nyakától enyhén bővül a hasa felé, majd kissé összeszűkülve folytatódik az alja irányában. Hasvonala magasságában a két fül közötti ellentétes középpontban egyetlen pici kerek bütyök van az oldalán. Pá: 12,3 cm, Fá: 7 cm, M: 21,4 cm (JAM 57.55.1. - PATAY 1950. XXXII. t. 7) (1. kép 2.). A lelőhelyen ekkor Kiss Lajos próbaásatást végzett, aminek eredményeképpen 3 sír feltételezett helyét és mellékleteit sikerült megtalálnia. 1. sír ,,/í beszállított edény lelőhelyétől délkeleti irányban 3 m távolságra az elsőhöz (Id. a Túri Sándor által behozott edényt!) hasonló, de kisebb edényre bukkantak a munkások. Ez is 50 cm mélyen volt. Mellőle egy kis csészét is kivettek. Ez edények alatt 25 cm-re emberi csont elkorhadt apró darabjait találták, de azokból a váz fekvése irányát nem lehetett megállapítani. A kis csészétől 30 cm-re, délkeleti irányban 9 cm hosszú kovapenge került elő 40 cm mélyről." (Alisp. Jel. 1937. 77.) A sír mellékleteiből mára csak a kis csésze maradt meg. 14. Barna, félgömbös alakú, vékony falú, kissé aszimmetrikus csésze, körben szimmetrikusan elhelyezkedő négy kis bütyökkel. Pá: 9,1 cm, Fá: 3,5 cm, M: 5,5 cm (JAM 57.56.1. - PATAY 1950. XXXII. t. 4 ). 2. sír „Ezek után más irányban kutattak, mégpedig az első edénytől számítva északkeletre. A kutatóárok 5 méter távolságra mutatott meg két edénydarabot, melytől 30 cm távolságra, 40 cm mélyen kelet-nyugati irányú csontváz feküdt melléklet nélkül. A csontváztól délre 40 cm-re egy nagy edény két darabját és egy másik nagy edény széles fülét lelték" (ALISP. JEL. 1937. 78.) A leletekből csak egyet lehet ma azonosítani. 15. Barnásszürke, nagyméretű edényhez tartozó óriás szalagfül. 9,5x9,1 cm (JAM 57.56.7.). 3. sír „Ismét a váztól számítva délkeletre, 3 m távolságra a 7-ik edény két darabját találták meg melytől keletre 25 cm-re egy koponya volt más csontok nélkül, de 30 cm-re déli irányban törött edénydarabok kerültek a felszínre." (ALISP. JEL. 1937. 78.) A sírokhoz tartozó mellékletek pontos megállapítása ma már lehetetlen, annál is inkább, mivel az edények nagyobbik hányada összetört, darabjaik elvesztek, egyes edények pedig elkallódtak. Minden esetre - figyelembe véve az 1924-ben bekerült leleteket is - Patay Pál 66