A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Muzeológia - Páll István: Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről

Páll István helyreállítási dokumentáció készüljön, úgy, hogy ezek a parasztépületek a jövőben a népi építkezés kutatóinak tanulmányozásra alkalmasak legyenek. Szükségesnek tartja, hogy a helyreállítást minden épületnél az utolsó szögig fejezzék be. Ide tartozik az egyes épületek belső vízelvezetésének megoldása is, hogy az épületről lezúduló csapadék nehézség nélkül a terület vízvezetékrendszerébe kerüljön. A Sóstói Múzeumfalu további szakszerű építése céljából szükségesnek látja - a Gunyecz elvtárs által javasolt - házi brigád szervezését. Minden népi objektum dokumentációjának tartalmaznia kell a költségvetést, ezt nemcsak lehet, hanem meg is kell csinálni... Tömöri László elmondja, hogy a Sóstói Múzeumfalu építése fontos feladat. Nehézségek mutatkoznak a népi objektumok áttelepítésében. Nem látja érthetőnek azonban a járulékos beruházások terén való tervezési és kivitelezési munkák lemaradását. Közli, hogy a kisajátítási munkák tervezésére és annak megindítására nem kell újabb vb határozat, a Nyírber ezt is haladéktalanul megkezdheti. Fontosnak tartja a Múzeumfalu rendelkezésére álló 2,5 millió forint ez évi felhasználását. Az egyeztető tárgyaláson elhangzottak alapján a soron következő feladatokat az alábbiak szerint összegezte: 1. A járulékos beruházások előkészítését meg kell gyorsítani; sürgős a pénztárfülke, a villámhárítás tervezése és kivitelezése. 2. A tiszabecsi ház helyreállítási dokumentációját 50-es léptékben el kell készíteni. A kispaládi ház dokumentációját mintául Balassa M. Iván haladéktalanul elküldi. 3. A kisajátítási terv elkészítése soron kívüli feladat. 4. Tömöri László kérni fogja dr. Kuknyó János osztályvezető elvtársat, hogy a tsz-közi vállalkozás megnyerése céljából együtt keressék fel Gyebrovszky igazgató elvtársat. Amennyiben a tsz vállalja a munkát, elegendő 2fó munkába állítása, karbantartás áljából Amennyiben a tsz nem vállalja a munkát, feltétlenül meg kell szervezni az 5 főből álló házi brigádot. - Ha a házi brigád szervezése akadályba ütközik, végső esetben a KIOSz-hoz kell fordulni, bár a kisiparosok foglalkoztatásának nehézségei ismertek. 5. A tsz-közi vállalkozás igazgatójával való tárgyalás után a múzeum beadvánnyal forduljon a megyei művelődésügyi osztályhoz Kérje annak engedélyezését, hogy szerződéses alapon, a rendelkezésre álló fejlesztési alap terhére 2 fő karbantartót, illetve 5 fős házi brigádot havi bérrel munkába állíthasson. Az engedély után megfelelő évi keretet a Berbank-tól a múzeum számlájára tesznek át, az épületvásárlásokra átadott kerethez hasonlóan. Az egyeztető tárgyaláson megfogalmazottak alapján megindult a tárgyalás külső cégek megbízásáról, ám ennek semmilyen eredménye nem lett. A saját építőbrigád létrehozása 1975 szeptemberében megtörtént, bár a munkások állományba vétele csak évek múltán, sok-sok huzavona után sikerült. Mindaddig az OMF támogatása terhére, szerződéssel alkalmazták a nagyrészt Kállósemjénből naponta bejáró dolgozókat. A megyei tanács VB. ülése 1975 szeptemberében tárgyalta ismét a múzeumfalu ügyét. A 27/1975. IX. 4. számú határozat a múzeum fejlesztésének fontos állomása volt, hiszen az tartalmazta azokat a határidőket is, melyek az intézmény építésének belátható időn belül való befejezését jelezték. Az újabb, 1977-es megyei tanácsi VB-ülésre készült előterjesztésben ERDÉSZ Sándor a múzeum továbbépítésének kilátásait is felvázolta (FEJLESZTÉS 1977.): Nyíregyháza-Sóstón 1990-ig be kell fejezni a már megkezdett Sóstói Falumúzem építését, illetve betelepítését. A sóstói szabadtéri néprajzi múzeum betelepítése az alábbi ütemben valósítható meg: - 1975 december 31-ig befejeződik a kijelölt 2,5 kh beépítése, mintegy 25 objektummal, 2,5 millió forint értékben. - Második ütemben az V. ötéves terv időszakában be kell fejezni, mintegy 50 db népi objektum összegyűjtését és telepítését. Ebben az ütemben 5,5 kh területen biztosítani kell a belső utak közületi kiépítését és kisajátítását. - A skanzen kiépítésének 3. ütemeként 1985-ig meg kell építeni a központi igazgatási épületet és meg kell oldani az egyéb járulékos beruházásokat... 652