A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)
Muzeológia - Páll István: Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről
Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről Ugyancsak a minisztériumi ajánlásoknak megfelelően 1973 novemberében a NYÍRBER szerződést kötött a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalattal, melyben az vállalkozott a Sóstói Múzeumfalu (ekkor már így nevezték!) építési munkáira. A legszükségesebbnek a járulékos beruházások megvalósítását tartották, melyekre - mint GUNYECZ László, a NYÍRBER csoportvezetője az 1974. október 16-án kelt egyeztető tárgyalás jegyzőkönyve szerint elmondta - szakvállalatok megbízása szükséges. A megbízott cég fő tevékenységi területe a parkosítás és a népi objektumok áttelepítése, ami az ekkorra elkészült beruházási program alapján valósulhat meg. A NYÍRBER által 1974 februárjában leszállított terv tárgyalása során (címe: a „Nyíregyháza-sóstói Falumúzeum beruházási programja", s amelyhez felhasználták az 1970-ben készült tanulmánytervet és az 1972-ben a NYÍRTERV által összeállított beruházási programot) BALASSA M. Iván véleményét eképpen összegezte: ... a népi objektumok számát nem lehet tovább csökkenteni, mivel az veszélyeztetné a célt, vagyis az egész megye népi építészetének bemutatását. A beruházási programmal egyetért, szakmai szempontból is kitűnőnek tartja. Kéri, hogy a beregi lábas ház rekonstrukciós megvalósítását tegyék függővé, mivel ezt szakmailag nem látja kellően alátámasztottnak, itt még további tud. kutatómunka szükséges. Elmondja, hogy az igazgatási épület csak akkor lehet modern, ha azt el tudják különíteni a paraszti épületektől. Ha ez nem lehetséges, mint Sóstó esetében is, akkor úgy kell tervezni, hogy az a népi épületek tömegéhez kapcsolódjon, a tájba belesimuljon. Ugyanez vonatkozik a bejárati részre is, semleges jellegű kell hogy legyen. A járulékos beruházásokról szólva elmondja, hogy a népi objektumokban is legyen világítás, ami a látogatási idő megnyújtása és a vagyonbiztonság (téli villanykályha fűtés) miatt szükséges. Gondoskodni kell a státusokról, sürgősen szükség lenne egy muzeológus állásra is. Úgy tűnt, hogy a szerződések megkötésével, a megbízások aláírásával folyamatos építés folyhat a múzeum első építési területén. Az 1974. január 18-án a megyei tanács vb.-nek készült előterjesztés-tervezetben ERDÉSZ Sándor összegezte az addig elvégzett építési munkákat és kitűzte a közeljövő feladatait: A Múzeumfalu jelenlegi területének parkosítása, villannyal és vízzel való ellátása megtörtént. A felvonulási épület 1970 végén épült, mely egyúttal a múzeumfalu építésének kezdetét jelenti. 1974. december 31-ig a következő objektumok készültek el: Szatmári kisnemesi portán: 1. Jánkmajtisi lakóház 2. Nagyhodosi istálló 3. Kishodosi gémeskút 4. Vámosoroszi magtár 5. Vámosoroszi sütőház 6. Tiszakóródi szárazkapu és kerítés 7. Túristvándi csűr 8. Nagyhodosi disznóól 9. Garbolci málésgóré 10. Nagyari aszalóház (építés alatt) Szatmári szegényparaszti portán: 1. Tiszabecsi lakóház (építés alatt) 2. Kisnaményi boronafalas istálló 3. Garbolci tyúkgóré 4. Kishodosi tőkés kapu és deszkakerítés (építés alatt) Rétközi portán: 1. Besztereci lakóház 2. Paszabi tengerigóré 3. Tiszateleki galambház 4. Nagyhalászi gémeskút 649
