A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Muzeológia - Páll István: Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről

Szabolcs-Szatmár megye népi építészeti emlékei igen változatosak, több néprajzi csoportunk ismeretes. Éppen ezért külön kell foglalkoznunk a Nyírség Rétköz, Szabolcsi Mezőség Beregi Tiszahát, Szatmárság (az utóbbin belül Szatmári Tiszahát, Túrhát, Erdőhát, Ecsedi-láp) népi emlékeivel. Foglalkoznunk kell az etnikai csoportok történeti kialakulásával, mezőgazdasági életformájának jellegzetességeivel. Az épületeket nem önmagukban kell bemutatni, hanem olyan gazdasági együttesükben, ahogy a valóságban is szerepeltek. Éppen ennek érdekében ezeknek a gazdasági együtteseknek tipikus formáit kell kiválogatni és rekonstruálni. Az eredetien berendezett lakóházak mellett - a modern skanzen-elveknek megfelelően - ott kell állnia, szintén az eredeti berendezésükkel az összes jellemző gazdasági épületeknek. Ily módon lehet megvalósítani azt a célkitűzést, hogy egy régi értékformát érzékeltessünk. A teljesen berendezett épületekbe már könnyű odaképzelni az embereket; szerszámaik, eszközeik mellé a munkájukat, s így megelevenedik a látogató előtt a dolgozó nép élete a kizsákmányolás korszakában, amihez önként kívánkozik a mai összehasonlítás, e nehéz munkák alóli felszabadultság. Van néhány olyan épület, ahol ezt az eleven életegyüttest ily módon nem lehet és nem is szükséges illusztrálni. Ezek a faluban is kívülálló épületek voltak, s más módon tagozódtak bele a mindennapi életbe. Ilyen pl. a haranglábak, szárazmalom, kovácsműhely, tűzoltószertár stb. Ahogy a melléképületek teszik szerves egységgé a családi portát, úgy ezek az épületek teszik kerekké a falut. így nemcsak a portán belüli élet elevenedik meg hanem a falu közös élete is elénk tárul. Valószínűleg megoldható más-más tájegységekről származó épületek esetében is, hogy pl. XIX. századvégi utcaképet rekonstruáljunk. Hangsúlyozni kell minden létesítmény vonatkozásában a hűség és hitelesség kérdését, mint alapvető tudományos követelményt. A munka minden fázisában nagy gonddal kell ügyelni ennek az alapkövetelménynek betartására. Minden egyes építményt pontosan olyan formában és módon kell felállítani, ahogy a valóságban is volt. Csak akkor lehetünk meggyőzőek, ha az igazat mondjuk, csak úgy taníthatunk helyesen, ha az igazságot mondjuk. A lebontást pontos és részletes felmérésnek kell megelőznie, mert csak ennek alapján végezhető el az eredetivel azonos helyreállítás. Ez a meggondolás nem zárja ki teljesen a rekonstrukció lehetőségét, de csak abban az esetben, ha más megoldás már nincs. Pl. a földház, mely a múlt század végén, különösen Nyugat-Nyírségben általános volt, ma már csak rekonstrukció útján létesíthető. A kezdeti - mondhatni - zökkenőmentes indulás után a megvalósítás során valamivel több problémával kellett megküzdeni. A Megyei Tanács VB. csak több mint két év múlva, 1967 októberében, a 208/1967. számú határozatában rendelte el, hogy Sóstón szabadtéri néprajzi múzeum jöjjön létre. Az ezt követő időszak múzeumszervező történéseit az 1969-ben elkészült Beruházási program „Előzmények" cím alatt foglalja össze (ELŐZMÉNYEK 3-6.): Az engedély birtokában a Megyei Múzeumok Igazgatósága megkezdte az előkészítő munkálatokat a tervezésekre. Rövid úton megkereste Dr. Vargha László műszaki egyetemi docenst, hogy vezetésével készüljön el a „Sóstói Falumúzeum Tanulmányterve". Az első megbeszélések alapján Dr. Vargha László jelen tanulmányterv készítőinek bevonásával a megbízást szóban elvállalta. A hivatalos megbízólevél elküldésének késése, valamint -feltehetően hosszabb külföldi tartózkodása miatt -, sajnos a megbízást vállalni nem tudta. Időközben a Megyei Múzeumok Igazgatósága megkereste az illetékes hatóságokat, hogy tisztázza az anyagi támogatások és lehetőségek feltételeit. A Megyei Múzeumok Igazgatóságának főhatósága biztosította a szükséges anyagi fedezetet, s ehhez még az Országos Műemléki Felügyelőség is hozzájárulásáról biztosította a Múzeumot (ikt.sz.: 107/21/1967. Jósa András Múzeum). Közben hírül kapta a Megyei Múzeumok Igazgatósága, hogy a tanulmányterv elkészítésére személyi megbízást nem adhat ki. Ezek után a Megyei Múzeumok Igazgatósága a Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának utasítására megkereste a Megyei Tanács Beruházási Vállalatát, hogy a terveket készítse el. A megbízás a tanulmányterv és a beruházási programterv elkészítésére vonatkozott. ..A tanulmányterv elkészítésére a Megyei Múzeumok Igazgatósága tájékoztató jellegű megkeresést küldött nemcsak a fentebb említett vállalatnak, hanem az Országos Műemléki Felügyelőségnek, a Néprajzi Múzeumnak és a Képzművészeti Alapnak Ezek az intézmények a megbízást nem vállalták.