A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Muzeológia - Páll István: Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről

Mind a szocialista, mind a kapitalista országok múzeumait egyre inkább az idegenforgalom érdekeinek megfelelően fejlesztik, ami azt jelenti, hogy bizonyos történeti korok, néprajzi csoportok anyagi és szellemi kultúráját eredetiségében, a maga valóságában, élethűen ábrázolják. Természetesen ez nem valósítható meg egy zárt múzeum falai között, csak egy nagyobb területi egységen. A modern, marxista muzeológia azt a feladatot tűzi a mi megyei múzeumunk elé, hogy a megyében egy megfelelő helyen „Szabolcs-Szatmár Megyei Szabadtéri Múzeum"-ot alakítsunk ki, hol egy szatmári, szamosháti, nyírségi, rétközi, bokortanyai stb. parasztházat állítanánk fel (eredeti helyén felmérve és skanzenba átszállítva), teljes szoba és konyhaberendezéssel, esetleg gazdasági épületekkel, felszerelésekkel és más néprajzi objektumokkal együtt. Terveink szerint a skanzenban helyet kapnának a nyírségi közlekedési eszközök (taligák stb.) is. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szabadtéri múzeum idegenforgalmi jelentősége, látogatottsága összehasonlíthatatlanul nagyobb a zárt, városi múzeumokénál. Midőn a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumi Szervezet 1964. július 28-án tartott munkaértekezlete foglalkozott a megyei skanzen ügyével, felmerült az a kívánság hogy a megyei szabadtéri múzeumot a megye székhelyén, vagyis Nyíregyháza város területén alakítsuk ki. Nézetünk szerint ehhez legalkalmasabb Sóstógyógyfürdő környéke (1 km-es körzetben), mivel amúgy is itt alakítják ki a város idegenforgalmi centrumát. Mondanunk sem kell hogy a Skanzen igen nagy vonzóerőt jelentene. A Megyei Szabadtéri Múzeum kialakításához 1965. II. negyedévétől kezdődően 5-6 kat. hold területre lenne szükség. Természetesen a Skanzen építése, fenntartása, fejlesztése teljes egészében a múzeumi szervezet költségvetését terhelik. Kérjük Elnök Elvtársat, hogy a fentieket szíveskedjék végrehajtóbizottsági ülés elé vinni. Egyelőre elvi döntésükre szeretnénk választ kapni, vagyis arra, hogy a Városi Tanács igényt tart-e a Skanzen Nyíregyháza területén (határában) való felállítására? A jövő év elején kérnénk a hely kijelölését, idegenforgalmi, városfejlesztési tervek figyelembevételével. Kedvező válasz esetén haladéktalanul gondoskodunk a Skanzen bekerítésének és programozási tervének költségvetésbe állításáról. Terveink szerint az építkezés 1966-ban indulna meg Amennyiben elutasító választ kapunk, kénytelenek leszünk a Megyei Szabadtéri Múzeumot Vaján vagy Nyírbátorban, esetleg más helyen felállítani. Nyíregyháza, 1964. augusztus 3. (Dr. Csallány Dezső) kandidátus megyei múzeumi igazgató A múzeumalapítás ügyének talán legfontosabb állomása alig három hónappal későbbi. Az 1964. november 27-én a megyei múzeumban tartott megbeszélésen országos tekintélyű szakemberek részvételével tárgyalták a leendő múzeum helyzetét, terveit. Ez alkalommal pontosították a teendőket, a legfontosabb további lépéseket, hogy a szándékból már a megvalósítás konkrét lépései felé mozduljon el az új múzeum ügye. Erre komoly lehetőséget ígért a városi tanács határozata, mely a megyei múzeumigazgató beadványát követően dicséretesen hamar megszületett. A város pozitív hozzáállását mutatja, hogy ellenvetés nélkül belementek a múzeumnak való terület átadásába (ebben valószínűleg szerepet játszott az is, hogy a beadványban szereplő alternatív helyszínek - Vaja vagy Nyírbátor - konkurenciát jelentettek és mintegy nyomást is gyakoroltak a vb-tagokra, ha nem akarták elszalasztani a későbbi pozitív fejlemények lehetőségét). Az ülésről készült feljegyzés a következő: Feljegyzés 1964. november 27-én délelőtt a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Irodájában (Nyíregyháza, Egyház u. 15.) megbeszélést tartottunk a Megyei Szabadtéri Múzeum helyzetéről terveinkről. A megbeszélésen résztvett Dr. Tóth János főmérnök, azE. M. kiküldötte, Erdélyi Zoltán muzeológus, az Országos Szabadtéri Múzeum Operatív Bizottságának titkára, dr. Papp Ágoston, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának főelőadója, Mendele Ferenc főmérnök, az Országos Műemléki Felügyelőség kiküldötte, Dr. Csallány Dezső kandidátus, megyei múzeumigazgató, Erdész Sándor dr., a Jósa András Múzeum munkatársa...