A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)
Muzeológia - Bene János: A Jósa András Múzeum helytörténeti gyűjteménye
Bene János s a költözés volt az oka annak, hogy 1973-ban mindössze 5 tárgy került a gyűjteménybe, köztük az első aranytárgy, a milánói nemzetközi tűzoltóversenyen a nyíregyházi csapat által nyert aranyérem, vörös-fehér szalagon, koszorúval. Az 1906-ból származó érmet, mint a városi tűzoltó egyesület elnöke, Nyíregyházy (Szobor) Pál polgármester vette magához 1944-ben, s őrizte emigrációs évei alatt is Kanadában. A vele folytatott levelezés után 1972-ben küldte haza Szohor Pál az aranyérmet a nyíregyházi tűzoltóságnak, akik a kitüntetést a múzeumban helyezték el. Az 1974-ben gyűjtött nagyszámú tárgy jelentős része az új Krúdy-emlékkiállításba került. Krúdy Zsuzsa ajándékozta a múzeumnak azt a fehér porcelán bikafigurát, mely elmondása szerint - az író kedvenc tárgya volt, az íróasztalán állott, s amelyet Krúdy még „bolyongásaira" is magával vitt. Hasonlóképpen az író hagyatékából került ide levéltárcája, asztali pohártartója és két kisebb díszdoboz. 1975-tel - Dienes Istvánné Budapestre távoztával - ismét muzeológus nélkül maradt a helytörténeti gyűjtemény. Egy ideig Kovács Árpád, majd Muraközi Ágota folytatta a leltározást. Ebben az évben jelent meg először a múzeumban Zalai János hivatásos katonatiszt, aki felkeresve az itt élő volt nyíregyházi katonatiszteket, özvegyeket, az országos múzeumoknak történő gyűjtés mellett nagyon sok helyi vonatkozású tárggyal gyarapította a helytörténeti gyűjteményt. Ezek sorából kiemelkedik az a millenniumi ünnepségekre készített, kékeszöld, kétrészes bársony női lovaglóruha, mely napjainkban a szabolcsi Mudrány-kúria kiállításának egyik legszebb darabja. Párját - egy teljes fekete férfi díszmagyar ruhát - szintén ebben az évben vásárolta meg a múzeum Ilosvay Imrénétől. A ruha gazdája Ilosvay Aladár Szatmár vármegye utolsó alispánja volt (JAM Irattár: 60/9/2/1975.). 1976 nyarától Reszler Gábor személyében ismét történész-muzeológus kezelte a helytörténeti gyűjteményt. 1976-ban ajándékozta a múzeumnak^?/ Sándorné Irsay Erzsébet, a. nagy hírű nyíregyházi vasöntő műhely - az Irsay és Társa cég - iratait, s ezek mellett 5 db érmet, melyet a fent említett gyár termékei nyertek a különböző helyi és országos ipari kiállításokon, vásárokon. 1980-ban Együd József né nyíregyházi lakostól vásárlás révén a volt vármegyei hajdúk ruházata került a gyűjteménybe. 1981. július l-jével - a már egy évvel korábban a múzeumból eltávozott Reszler Gábortól - Bene János vette át a helytörténeti gyűjtemény kezelését. Az 198 l-es gyarapodás 266 darab, melynek nagy részét a korábban már begyűjtött tárgyak, a városi múzeum fegyvereinek utolsó darabjai, valamint a Farkas Margittól korábban vásárolt igen jelentős számú - 134 darabos - kitüntetés- és jelvénygyűjteménynek a leltárba vétele tette ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia korából származó darabok (47 db) mellett viszonylag nagyszámú (56 db) az 1945 után keletkezett kitüntetések és kitüntető jelvények száma a Sztahanovista kitüntető jelvénytől kezdve az egyes szakmák, iparágak kiváló és érdemes kitüntetéséig. Az 198 l-es év fontos feladata volt a megyei múzeumigazgatóság által már korábban elhatározott, Szabolcs-Szatmár megye forradalmi-katonai hagyományait bemutató állandó kiállításhoz történő anyaggyűjtés. 1982. szeptember 29-én nyílt meg a fent említett kiállítás, mely inkább a megye katonai hagyományait dolgozta fel az 1890-es évek elejétől 1957-ig, a munkásőrség megszervezéséig. Az azévi gyűjtés, vásárlás is elsősorban a kiállítandó tárgyak számának gazdagítását szolgálta. Tóth Istvántól vásároltunk egy huszártiszti díszkardot, mely egy ház bontásakor került elő. A kard alaposabb vizsgálata után derült ki, hogy igazi nyíregyházi huszáremlékről, a város 1891-1918. közötti háziezredének, a császári és királyi 14. huszárezrednek díszkardjáról van szó. A penge egyik oldalának a vésete: Das Offiziers-Corps des k. k. 14. Hussaren-Regiments seinen Obersten, vagyis: A császári és királyi 14. huszárezred tisztikarának (ajándéka) ezredesüknek. A penge másik oldalán az ezred tisztjeinek névsora olvasható, az élen szentmiklósi és óvári Pongrácz Sándor alezredessel, aki 1868-ban követte az ezredparancsnoki méltóságban báró Vallis Olivér ezredest. Valószínűleg akkor ajándékozta a tisztikar a díszkardot Vallis Olivérnek, amikor megvált a regimenttől. 620
