A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Muzeológia - Bene János: A Jósa András Múzeum helytörténeti gyűjteménye

A Jósa András Múzeum helytörténeti gyűjteménye Bene János A Jósa András Múzeumban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területének új és legújabb kori történeti kutatása, a helytörténeti gyűjtőmunka csak az utóbbi évtizedekben vett nagyobb lendületet. A korábbi időszakokban - elődeink alapvetően régészeti-néprajzi beállítottsága miatt - a helytörténeti vonatkozású tárgyak idekerülése teljesen esetleges volt, s nem véletlen, hogy ezen tárgyak első bejegyzéseit a régészeti és a néprajzi tárgyak között találjuk meg a régi leltárkönyvekben. Ez a „vegyes leltározás" az 1950-es évek első feléig folyt, ekkor azonban a jelentősen felduzzadt anyag szükségessé tette az egyes gyűjtemények szétválasztását és az újraleltározást. A helytörténeti gyűjtemény leltárkönyvének megnyitására 1957. május 10-én került sor. A munkát Nyárády Mihály kezdte el. Az új gyűjteménybe kerültek tehát a Jósa András idején, 1895-ben átvett vármegyei ereklyék, a szoboravatók és emlékünnepségek koszorúszalagjai, a Kiss Lajos által megalapított művelődéstörténeti osztályon őrzött céhemlékek, I. világháborús ereklyék, de ide sorolták be az 1949-ben megszűnt régi vármegyétől átvett vármegyei- és községpecsétnyomókat is. Bonyolította a helyzetet az, hogy 1950-ben a múzeum gyűjteményeibe olvasztották a volt városi múzeum anyagát is. A városi gyűjtemény alapjait 1924-ben az örökváltság 100. évfordulójára rendezett kiállításon és emlékünnepségen vetették meg. A kiállítás lebontása után ugyanis a városi közgyűlés úgy határozott, hogy az összegyűjtött és bemutatott iratokat, képeket, nyomtatványokat, rajzokat és grafikonokat együtt tartva önálló városi muzeális gyűjteményt alapít. Az 1926-ról szóló polgármesteri jelentésben olvashatjuk, hogy Nagy Elek műszaki tanácsos (aki a centenáriumi kiállítást is szervezte, rendezte) buzgólkodásával az anyag napról-napra gyarapszik. Ide kerültek azután a város mindennapjait, nagyobb eseményeit, jelentős személyiségeit megörökítő fényképfelvételek, Kardos István kultúrtanácsnok és Bencs Kálmán polgármester temetésének koszorúszalagjai, a római katolikus templom és a Benczúr-síremlék égetett agyagmodelljei, kuruc süvegek a vármegyeház bővítésekor előkerült temetőből stb. A városi gyűjtemény vette át az 1920-as évek második felében Saáry Sándor volt városi tisztiorvos hatalmas magángyűjteményét is. Saáry Sándor 1926. augusztus 18-án hunyt el, s végrendeletében Nyíregyházára hagyta a három nagy szobában elhelyezett gyűjteményét. A hagyatéki leltárat 1926. augusztus 21-26. között vették fel, s a leltár 307 tételében mintegy 2000 darab tárgy szerepel. A régészeti és néprajzi tárgyak mellett jelentős számban voltak fegyverek, katonai ruházati és felszerelési cikkek, valamint egy ágyú, melyet később a helyben állomásozó m. kir. 6. honvéd tüzérosztály parancsnoksága kölcsönkért, s a II. világháború végéig a Honvéd utcai tüzérlaktanya bejáratánál állt.

1 A Városi Múzeum szép gondolatából sajnos az idők folyamán semmi sem lett, a gyűjteményt a Városháza egyik szobájába zsúfolták össze, és a II. világháború végén, a frontmozgások átmeneti, zavaros időszakában sok minden eltűnt. A maradékot vette át 1950-ben Nyárády Mihály, majd a szakosítás során a múzeum különböző gyűjteményeiben helyezte el az egyes tárgyakat (NÉMETH 1968.). Valószínűleg a múzeum akkori raktárainak túlzsúfoltsága okozhatta, hogy ezen szakosítás során az egész helytörténeti gyűjteményt nem lehetett átlátni, s így eshetett meg az, hogy az egy-egy tételben átvett vármegyei és volt városi gyűjteményegyüttesek összekeveredtek, darabjaikat különböző időkben leltározták be, s ma már szinte lehetetlen jó néhány tárgy városi vagy vármegyei múzeumi eredetét teljes biztonsággal eldönteni. 1 A hagyatéki leltár megtalálható a Jósa András Múzeum történeti dokumentum gyűjteményében 83.24.51. leltári szám alatt. 617