A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Esszé - Ujváry Zoltán: Folklór Móra Ferenc műveiben

Ujváry Zoltán Móra közöl egy adomát is: „A komáromi főjegyzőné elküldte a székbe a cselédjét egy kiló húsért, a lány azonban métert kért, amire a mészáros megnézvén az átszámítási táblázatot, beletett négy borjúlábat a kosárba mondván: - Egy méter ugyan csak három és fél láb volna, de már csak ne csúfoskodjunk azzal a fél lábbal, vigye el mind a négyet." Még száz év múltán is fennmaradt a mértékváltozás emléke a magyar néphagyományban. Az 1970-es években gyűjtöttem a következő adomát egy gömöri faluban: „A mercsei asszony még nem tudta, hogy már kilóra kell mérni, hát otthon a vajat a font tálon mérte meg úgy, mint szokta, azután vitte eladni a putnoki piacra. Egy darab vaj egy font volt. Megvett kettőt egy nagyságos asszony. Otthon rátette a mérlegre, de nem ütötte a kilót. Két font nincs egészen egy kiló. így hajtogatta, hogy nincs meg egy kiló. A mercsei asszony meg: - Akár kiló, akár beló, az én vajam pont két font vót." {Huncut adomák Gömörbőt) Mondák A folklór kisepikai műfajához, a mondához is több változatot találunk Móra írásaiban. Ezeket többnyire ásatási embereitől, tanyai parasztoktól hallotta, jegyezte le és szőtte be történeteibe. Mint eredeti, helyi gyűjtések, méltán besorolhatók a mesekatalógus anyagába. Gyakran ír le olyan történeteket, amelyek részint a mondához, részint az adomához kapcsolhatók. Ez utóbbiakról külön szólunk. Némelyik írását egészében helyi monda ihlette. Ilyen a Dorozsmai varjú. A történet Mátyás királyhoz kapcsolódik. A király levelet intézett az alattvalóihoz, így a dorozsmaiakhoz is, a következő szöveggel: „-Jó reggelt polgárok! Ha holnap ilyenkorig be nem fizettek negyvenezer aranyforintot a kincstárba, mindnyájatoknak elüttetem a fejét." A monda Tóth Béla Magyar anekdotakincsében is szerepel, de Móra forrása egy helybeli népi közlő, aki nem volt más, mint Gomborrú Hebők Fügedi Mátyás dinnyecsősz a dorozsmai tanyák közt. Móra a történetet színezve szépírói stílusban írta meg, de a szüzsé mint a Mátyás-mondák egy variánsa a mondagyűjteményekbe mindenképpen besorolandó. Az előzőhöz hasonlóan helyi néphagyomány nyomán született A csókái csata története is. Sajnálkozva írja Móra, hogy milyen sok még a megíratlan történet, „amit egyes vidékek szájhagyománya őrzött meg!... Ezek közül a megíratlan hagyományok közül való a csókái csata is... Aki mesélte, Farkas Szilárd, az én regényembe is belementett csókái papom, már meghalt. De Krsztpogocsin Vládó szerb nemzetbeli célszerű szegény ember, aki meghi-telesítette a történetet, még él, s tanú rá, hogy akármilyen hihetetlennek hangzik, így volt..." Népi adatközlőtől származik az ötömösi török császár Bojárda nevű leányának szomorú mondája is, amit az öreg Küsmödi még édösapjától hallott és így adta tovább az írónak. „A nagyapám idejébe, vagy még annál is régöbben [történt]. Még akkor még nem ez a mostani török császár létözött, hanem ennek is a nagyapja. Itt volt akkor a fővárosuk a törököknek, Ötömösben. Emitt Majsán mögint volt egy török kaszárnya, aztán az őrnagy, aki abba lakott, beleszeretett ebbe a Bojárdába. Sírt-rítt a lány, istenkedött a török őrnagy, de a török császár azt mondta, ezt az egyet nem töheti, hogy egy őrnagynak adja az egyetlen leánygyermökét, hanem akkor inkább odaadja apácának. Hát ez mög kapta magát - mert tudja, nagyon benne volt már az üdőben - masinát ivott vagy mit csinált magának, ki is adta a lelkét abban a minutomban. Olyan igaz, mint hogy Isten az égben van. Hát azt temették ide a Jajhalomba, kilenc kád aranyat is töttek mellé, abbul mingyárt láthassa, aki mögtanálja, hogy az valami nagy családból való löhetött" (Küsmödi felkarolja a hazát) Noé, az ördög és a füst - ezt a címet adhatnánk annak a mondának, amit Ördög György tanyai szegény ember mesélt el Mórának. Az író és az ember ülnek az erdő szélén, erről-arról beszélgetnek. Az író tüzet rak a reggeli szalonnasütéshez. A nyírfagally nagyot lobban „aztán olyan sűrűn köpi a füstöt, hogy egymást se" látják tőle. „Ez is az ördög munkája" - mondja Ördög György az írónak, aztán elmeséli a füst keletkezését Noéval és a Nóé asszonyába szerelmes ördöggel. 546