A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Esszé - Ujváry Zoltán: Folklór Móra Ferenc műveiben

Folklór Móra Ferenc műveiben Ujváry Zoltán A Magyar Irodalmi Lexikon és más lexikonok, valamint a Móra Ferenccel foglalkozó tanulmányok, cikkek őt íróként, újságíróként és régészként jelölik. Sehol sem említik mint etnográfust vagy folkloristát. A Magyar Néprajzi Lexikonban nem szerepel. Pedig néprajzi vonatkozású írásai, műveinek rendkívül jelentős folklorisztikai adatai alapján joggal megilletné őt az etnográfus megjelölés is. A folkloristák figyelmét valószínűleg elkerülte Móra munkásságának néphagyománnyal kapcsolatos forrásértéke. Ez annál is furcsább, mivel Móra két tanulmányát is közölte a magyar néprajz-tudomány folyóirata, az Ethnographia. Tagja, sőt választmányi tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak. Nagyszámú néprajzi tárgyat gyűjtött és vitt a múzeumba. Nagy elődjét, Tömörkény Istvánt etnográfusként is számon tartja a néprajztudomány. Méltán teszi. Péter László írja róla: „tárcái, elbeszélései egyszerre szépírói remeklések és hiteles néprajzi leírások". Nagyszámú Móra írásról is elmondhatjuk ezt. Amennyire régész, annyira etnográfus is. Különösen, ha tudjuk, hogy autodidakta régész volt. Voltaképpen mindezek nem lényeges kérdések. Hiszen Mórát akár nyelvész jelzővel is illethetnénk. A nyelvtudomány képviselői - és nemcsak azok - felfigyeltek Móra műveinek nyelvészeti szempontból rendkívül gazdag anyagára. Péter László Nyelvünk művésze címmel éppen húsz éve nagy példatárral tanulmányt közölt Móra műveinek nyelvészeti értékeiről . Az etnográfusok Mórának még többnyire azt a munkáját is figyelmen kívül hagyják, amely kifejezetten a néprajz körébe tartozik. Ilyen pl. A magyar paraszt c. társadalomnéprajzi kérdésekkel foglalkozó tanulmánya vagy a népballadák, betyártörténetek hőséről Rózsa Sándorról szóló nagyobb terjedelmű írása. Az alábbiakban Móra összegyűjtött két kötetében (Véreim - Parasztjaim és A fele sem tudomány - Utazás a földalatti Magyarországon) előforduló néprajzi, folklorisztikai adatokra szeretném felhívni a figyelmet. Nem sejtettem, hogy ilyen bőséges anyag tárul elém a polcról csak találomra leemelt két kötetből, amelyeknek a vonatkozó példáit az alábbiakban bemutatom. Nem kétséges, az összkép akkor válna teljessé, ha az egész életművet áttekintenénk - erre föltétlenül szükség lesz -, azonban egy általános kép megrajzolásához a két kötet példái is megfelelően hozzájárulnak. A néprajzi, folklorisztikai adatokat a következő témakörökbe sorolva mutatom be: 1. Társadalomnéprajz, történelmi tudat. 2. A folklorizmus kérdése. 3. Adomák. 4. Mondák. 5. Találós kérdések. 6. Hiedelmek, babonák. 7. Szólások, közmondások, népetimológia. 8 .Rózsa Sándor. 9. Két fejezet a folklórkutatás történetéhez. 10. Különfélék. Társadalomnéprajz, történeti tudat Mórának a parasztság, a szegény emberek élete, sorsa iránti nagyfokú figyelme, együttérzése, érzékeny reagálása minden őket érintő gazdasági intézkedésre, politikai hatásra, írói munkásságának kezdetétől megfigyelhető. A parasztság történetével foglalkozó kutatóknak a helyszíni megfigyelésekből és élményekből fakadó írások kitűnő hátteret nyújtanak a száraz statisztikai levéltári adatokhoz.