A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)
Néprajz - Felhősné Csiszár Sarolta: A felsőőri református egyház úrasztali terítői
A felsőőri református egyház úrasztali térítői Az ország keleti részén és a Kárpátalján több helyen is őriznek ilyen gyolcs - de főként patyolat -, eredetileg jegykendőként szolgáló úrasztali térítőket a gyülekezetek. Némelyiken feltüntették az ajándékozás évszámát és az ajándékozók nevét is. Csak néhány kiragadott példa a sok közül: Kígyóson (ma Zmijivka, Ukrajna) egy 1814-es feliratos és egy évszám nélküli, Makkosjánosiban (ma Ivanyivka, Ukrajna) 1810-es, Verbőcön (ma Verbovec, Ukrajna) és Vámosatyán évszám nélküli jegykendőt őriznek az úrasztali terítők között. 7 A másik jegykendőből lett úrasztali terítő, egy vörösesbarna selyemkendő, a XIX. század végén kerülhetett az egyház tulajdonába. A viszonylag nagyméretű - 150x150 cm-es - kendő finom ipari termék. Két vége gépi szegessel eldolgozott, fölötte körben keskeny, halványsárga ripszszövéses (bársonyszövéses) csíkkal. Majd szintén körben, egyenlő távolságra nyers színnel, gépi hímzéssel (laposöltéssel és száröltéssel) nagy egzotikus virágmintával díszített (4. kép). A harmadik egy kisebb, 89x88 cm-es, bordó, körben bordűrös flokonkendő. A bordűrben ismétlődő drapp és halványkék, egzotikus leveles virágmintával, négy sarkában pedig egy-egy leveles virággal díszítették. Készítése a XIX. század végére tehető (5. kép). Fehér hímzéses textíliák Szószék- és padtakarók Külön csoportot képeznek a felsőőri egyház templomi textíliái között a fehér hímzéssel készült szószék- és padtakarók. Ezekből négy darab került az idők folyamán az egyházhoz. Közülük kettő a XVIII., kettő a XIX. századból való. A legkorábbi egy két szélből összedolgozott, csipkeszegélyes vászoncsík, melyet teljes vászonszélességben vagdalásos csipkézéssel hímeztek. A csipke csíkját egész szélességében egymás mellett álló pávafarkú madár motívumsor díszíti. A csipke mintázatlan részét hurkolt, szegőöltéses rostélyozással töltötték ki. A két vászonszélt középen szintén csipke fogja össze (6. kép). Korának meghatározásában az anyag minőségén túl a már ismert egyházi és egyéb textíliák voltak segítségünkre. Ugyanezzel a technikával és mintával készült Kárpátalján a técsői egyház egyik nagyméretű vászonterítője is, melynek a felirata a következő: „NÉHAI BATIZI JÁNOSNÉ, MÉSZÁROS KATA, ISTENHEZ VALÓ SZÍVES INDULATJÁBÓL TSINÁLTA: 1773" (FELHŐSNÉ 1997. 332.). Ugyanezt a vagdalásos mintasort, mint XVIII. század második feléből való lepedővég mintát közli Domanovszky is Veszprém megyéből Varsányból (DOMANOVSZKY 1981. 12.). E párhuzamok valószínűsítik, hogy ekkortájt készíthették a felsőőri egyház kis szószéktakaróját is. Szintén a XVIII. századból való egy fehér, vékony vászonból készült szószéktakaró, melynek kézimunkás részét sima, két szélén azsúrral eldolgozott vászonrésszel toldották ki, a toldásnál széles csipkével. Egész felülete szálvonással, négyféle subrikamintás csíkkal sakktáblaszerűen felosztott. Alsó szélén széles horgoltcsipkével, benne az alján félköríves legyezőmintával, fölötte csillag mintasorral (7. kép). 6. kép Szószéktakaró a XVIII. századból Abb. 6 Kanzeldecke, 18. Jahrhundert 7. kép Szószéktakaró a XVIII. századból Abb. 7 Kanzeldecke, 18. Jahrhundert 7 Beregi Múzeum Adattára
