A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Felhősné Csiszár Sarolta: A felsőőri református egyház úrasztali terítői

A felsőőri református egyház úrasztali térítői A terítő másik hangsúlyos része a közepe (2. kép). Itt négy rozettával összefogott babérkoszorú látható. Benne az özönvíz utáni történet egy mozzanata, a kis sziget az olajfával és gyümölcsével és más keleti növénnyel, valamint az éppen felröppenő, olajágat a csőrében tartó galambbal. Az olaj ágat tartó, kitárt szárnyú galamb ornamentika régebben nem túl gyakran fordult elő a református egyházművészetben, de elszórtan megjelent pecsétnyomókon. Ugyanebben a formában előfordult úrasztali térítőkön is. A solti egyház leltára azt írja egy 1772-ből való térítőjéről: a közepén „egy galamb vagyon szájjában olaj ágat tart". A galamb ilyen ábrázolása a bibliai jelképek rendszerében a megbocsájtás szimbóluma. Másfajta galambábrázolással is találkozunk úrasztali térítőkön. Egy XVIII. századi cégénydányádi térítőnek a közepére színes selyemszállal négy galambot hímeztek (TAKÁCS 1986. 76.). „Az 1800-as években a bidermeier stílus hatására terjedt el a galambábrázolás a Szentlélek jelképeként, főleg a bársonyterítőkre hímezték előbb kézzel, majd géppel" (TAKÁCS 1986. 76.) Ebben az időben készült Bécsben a már fent említett, kopácsi és várdaróci terítő is. De ezek mintáiban csőrében olaj ágat tartó kitárt szárnyú galamb van, amely a szent sákramentumokkal való éléshez szükséges megbocsájtás jelképe, akárcsak a felsőőri úrasztali terítő középmintájának galambalakja. A terítő kisebb mintái a szélek közepén helyezkednek el. Ezek kisebb, felfelé indázó, összetett leveles virágágak, 5 levéllel és négyféle virágmotívummal. Itt található az alsó szélén a kis virág két oldalán a felirata: Szentpéteri Judit Anno 1751 (GUETH 1873. 10.).

6 A terítőn található minták az úrihímzések általános gyakorlatának megfelelően aszimmetrikusak és egy irányba néznek. A fő motívumok diagonálisan helyezkednek el. A megszokottnál több azonban benne a törökös elem. Kissé idegenül hatnak a főmotívum sziromlevelei közül kihajló, hosszan elnyúló fürtös virágágak vagy a sziromlevelek szegélyeit lezáró erős kontúrvonalak. Az oldalszélek kiegészítő ornamense sem követi az úrihímzések megszokott gyakorlatát, melyben a központi kompozíció egy-két kiemelt motívumából álló minta kerül az oldalszélek közepére. Az itt látható kis mintácskák teljesen önállóak, csak a színezésben lévő hasonlóság kapcsolja őket a nagy sarokmintákhoz. A terítő egészét a laposöltés különféle változataival, a vékonyabb ágacskákat és a kontúrvonalakat száröltéssel hímezték. Hímzéstechnikájából és művészi kiviteléből ítélve feltehető, hogy adományozója - ha maga készítette ezt a kis terítőt - valódi mestere volt a textildíszítésnek. De az is lehet, hogy valamelyik bécsi hímzőmúhelyben készült. A középmotívum ritka előfordulása miatt még az is feltételezhető, hogy 100 évvel korábban, talán ugyanabban a műhelyben, ahol a drávaszögi térítőket is készítették. Téglalap alakú, bordó alapon fehér mintás selyembrokát a következő terítő. Ennek egész felületén arányosan megszerkesztett virágornamentika látható közepén napvirággal, körötte csillagokkal. A minták között elrejtve ezüst fémszállal, gépöltéssel hímezve olvasható az ajándékozás évszáma, 1798 és az ajándékozók monogramja: RSM és NFS. Az 1873-as leltár szerint ez egy úrvacsorai abrosz, a Szent edények letakarását szolgálta (3. kép). 3. kép Selyembrokát úrvacsorai terítő 1798-ból Abb. 3 Abendmahldecke aus Seidenbrokat, 1798 6 A terítőt ajándékozó Szentpéteri Judit és férje Szeremley Károly nagy jótevői voltak az egyháznak. Szentpéteri Judit a terítőn kívül adományozott egy nagyobb 25 3/8 lat súlyú aranyozott ezüstkelyhet is. A Szerelmey család más tagjai is támogatták a felsőőri egyházat. Szeremley Károly testvérei, a Debrecenben lakó György és Sámuel 250 forint adományt szereztek a templom építéshez. 479