A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Dankó Imre: Szabolcsi révek a Tiszán

Szabolcsi révek a Tiszán nyersen az öreg a túlsó partról a földi ember legnagyobb nyugalmával. Megvárja, míg egy szekeres utas a lovát megfüröszti, újra befogja és a kompra jön. Rágyújt. Aztán eloldja a kompot, kezével a drótkötelet húzgálja. Ahol nem éri el egy keresetlen horgas fát akaszt a kötélbe és nagy lassan átkelünk. Az egész út különben nagyon olcsó, két korona." (ECSEDI 1925.) Ha a XIX. század második feléből származó leírások mellé egykorú illusztrációkat is közöltünk, akkor a XX. század első feléből származó Ecsedi-féle leíráshoz kapcsolódva is két, XX. század eleji képre hívjuk fel a figyelmet. Az egyik Győri Elek (1905-1957) Tiszai komp című olajfestménye (3. kép). A másik pedig Gáborjáni Szabó Kálmán híres, Tiszai komp (Csónakban) című, ugyancsak olajképe (4. kép). A Győri-féle kép minden más ábrázolásnál jobban mutatja, hogy a (tiszaladányi rév) egy hidasból és hozzákötözötten egy üres, kisméretű csónakból, valamint egy szabadon mozgó, csak utasokat szállító csónakból áll. A Tisza fölött kifeszített drótkötélen két csigával felfüggesztett kompot a révész szép lassan gamóval viszi mindig egy kicsit előbbre, mígnem át nem ér a másik partra. Míg a szabadon mozgó csónakban csak ülő személyeket szállítanak, addig a kompon lovaskocsi is van és több álló utas is tartózkodik (BALASSA 1970. 31.) A G. Szabó Kálmán-féle képen viszont csak egy tiszai kompcsónak orrát láthatjuk. 4. kép Gáborjáni Szabó Kálmán: Csónakban (Vásározók) Abb. 4 Kálmán Szabó Gáborjáni: Im Kahn (Marktgänger) 469