A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Molnár Sándor: Válogatás a „Rákóczi- és kuruc néphagyományok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” c. könyv kéziratából

„Rákóczi- és kuruc néphagyományok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében" A néphit úgy tartja, hogy Rákóczi Ferenc éppen reggelizett, mikor észrevette üldözőit a kastély bejáratánál. Felpattant a lovára és kiugratott a másik oldalon az ablakon s közben ezt mondta: „Hopp Páva, nem jössz többet Vajára". Még a csészék is ott maradtak az asztalon, s a berendezés is úgy maradt a szobában. Később a román katonák feldúlták a kastélyt háborúkor és elvitték az értékes holmikat. Vaja (gyűjtötte: Tisza Éva VIII. o., adatközlő: Tisza Sándorné 72 éves háztartásbeli) Megjegyzés: Az eredeti közlésből - érthető módon - a román katonák megnevezés kimaradt. Rákóczi, mikor Törökországban bujdosott, eszébe jutott, mikor Rodostóban az első estét töltötte. Elgondolkodott, hogy milyen jó volt ott lenni. Mikes a tornác végén állott és elnézte a négy öreget és a fejedelmet, hogy hogyan duruzsolgatnak, mintha csak az ősi udvarház előtt lettek volna. A fejedelem, aki eddig hallgatott, merengett, nagyot sóhajtott. A bujdosók összenéztek, még sohasem hallották sóhajtani a fejedelmet, pedig már 15 éve, hogy együtt vannak. Meg is szólalt Rákóczi, adna az életéből 10 esztendőt, csak még egyszer hallhatna olyan szép kakukkszót, mint amilyet a Nagyerdőben hallott gyermekkorában. Felállott és bement a szobájába, lefeküdt a medvebőrre. A négy bujdosónak az járt az eszében, hogyan tudnának kakukkot keríteni. Másnap reggel megszólalt a kakukk a bujdosók kertjében. Csakúgy zengett bele a magyarok utcája. Másnap hajnalban is megszólalt, ekkor már Rákóczi is felkelt és bement a kertbe. Olyan szépen szól a kakukk, hogy elfelejtette bosszúját. Éppen ott hallgatott el a kakukk, ahol megállt a fejedelem. Rákóczi széthúzta a bokrot, s ott hasalt Kelemen diák könyökére dűlve és mialatt piros arcán végigcsorogtak könnyei, hangja túlzengte a kis harang szavát. Tiszakóród (gyűjtötte: Szakács Mária VII. o., adatközlő: f) Rákóczi hamvait éjszaka hozták haza és azt mondták az emberek, hogy amikor fogják hozni a holttestét csillag fogja kísérni útján. Ibrány (gyűjtötte: Borbély József VIII. o., adatközlő: Mátyás Gábor 92 éves földműves) Emlékhelyek Munkács várában található az a nagy tölgyfa, melyet a szabadság fájának nevezünk és az a nagy kút, mely Rákóczi emlékét őrzi. Tiszakóród (gyűjtötte: Papp Tibor VII. o., adatközlő: ijj. Popp Sándor 37 éves) A sárospataki vár udvarán van egy kút, ebbe kaszák vannak felállítva. A kútba az árulókat vagy az ellenség elfogott katonáit, kémeit, tisztjeit dobták bele, hogy a kaszák összevágják testét. Tiszakóród (gyűjtötte: Rácz Barnabás VII. o., adatközlő: ?) Rákóczira és a kurucokra több fa emlékeztet. Az egyik egy tulipánfa, amely a vajai várkertben volt található, míg a másik fa, egy tölgyfa Nagybánya és Dézs között van, ott ahol Rákócziék letelepedtek. Tiszakóród (gyűjtötte: Gavallér Magdolna VII. o., adatközlő: Kovács Bálint 41 éves) Rákóczinak és a kurucoknak dombjai, halmai maradtak meg, ilyen domb Túristvándi felé is van, ami egy közös sír. Ezt másképpen „Szépasszony dombjának" is mondják. Tiszakóród (gyűjtötte: Módis Katalin VI. o., adatközlő: Gergely Laura 50 éves) A Rókás mezőn látható domb körül van ültetve tölgyfával, s az elesett katonák emlékét őrzi. A szomszédos Mezővári határában van az ún. Szépasszony dombja, ez a szép asszony Ocskay brigadéros kémnője volt, aki elősegítette a csata megnyerését. A csatában a szép asszony is életét vesztette, de minden kuruc katona sírjára egy sapka földet vitt. így keletkezett a mai napig is látható Szépasszony dombja. Tiszakóród (gyűjtötte: Papp Tibor VII. o., adatközlő: ijj. Papp Sándor 37 éves) 445