A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Molnár Sándor: Válogatás a „Rákóczi- és kuruc néphagyományok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” c. könyv kéziratából

„Rákóczi- és kuruc néphagyományok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében" Mesék, mondák és hiedelmek Bevezetőként szeretném idézni Károlyi Anna VII. o. tanuló kedves gondolatait: „A történelmet, ha édesapám a műhelyben dolgozik, mindig mellette ülve, hangosan olvasva szoktam tanulni. Tőle hallottam, hogy nem a királyok és fejedelmek csinálják a történelmet, hanem a nép. Megfigyeltem ugyanakkor, hogy egyikről, másikról - pl. Hunyadiról, Mátyás királyról - olyan sokat szeretett és tudott mesélni, és abban amit mondott, mintha nemcsak az általa iskolában tanult, de a nagyapámtól és az ezelőtt élt öreg emberektől hallott is benne lenne." E részben számos alfejezet, ezen belül kisebb részek vannak. A közlésben helytakarékosság miatt most eltekintek ezek megnevezésétől. Rákóczi életéről, családjáról, vagyonáról és cselekedeteiről A régi Friedlander-tanyán (ma Kraszna töltés mellett) volt Rákóczinak a vára. Vízzel volt körülvéve, amelyen csak hídon lehetett átmenni. Támadás idején ezt felvonták. Később a vár életveszélyessé vált, ezért falait ledöntötték. A vár helyén lakás épült, melynek készítésénél felhasználták a vár épen maradt falrészeit (Károlyi lakás). Vásárosnamény (gyűjtötte: Matuzsa Ibolya III. gimnazista, adatközlő: Fekete Menyhért 60 éves földműves) Pálca falut pedig azóta hívják Pálca falunak, mióta Rákóczi kémeket fogatott el és megpálcáztatta. Az ítélet végrehajtása után a kémeket szabadon bocsátatta, de azt mondta, máskor is szívesen látja őket száz pálcára. Ekkor hagyta meg Rákóczi a bírónak, hogy a falut Pálcának nevezzék. Tiszakóród (gyűjtötte: Bíró Magdolna 111. gimnazista, adatközlő: Kovács Bálint 41 éves tsz-tag) Sokszor hallottam emlegetni nevét Rákóczinak, hogy milyen vezér volt. Egyszer mikor Tarpán Kiss Alberttel tanácskozott, a németek körülvették a házat. Rákóczinak azt mondták, hogy adja meg magát. De Rákóczi nem adta meg magát. Elküldött egy inast, hogy szóljon a katonáinak. Mikor a németek észrevették, hogy jönnek a kurucok, elszaladtak. Mikor Olcsván az erdőben megtámadta három labanc, ő kirántotta kardját, s levágta mind a hármat. Mikor Erdélyben az országúton ment, tíz rác támadt rá. Rákóczi a pisztolyával akart elbánni velük, de evvel nem boldogult. Ekkor kirántotta kardját, s evvel bánt el velük. Rákóczi nagyon szerette népét és katonáit. Szamosszeg (gyűjtötte: Paragh Károly VII. o., adatközlő: Gergely Ferenc) A kuruc katonákról és küzdelmükről Rákóczi mikor elindult Lengyelországból a Felvidéken keresztül, Rahó várát legyőzte. Istenért, hazáért, szabadságért feliratú zászlóval tovább ment Barkaszó irányába. Az emberek mindenütt csapatostul jelentkeztek a zászlaja alá. Az úton vagy akárhol, ha ellenséget találtak, azonnal karóba húzták. Barkaszót elhagyva tovább nyomultak előre, aztán a lónyi réven keresztül Mogyorós és Eperjeske községeknek végén megpihentek. Eperjeske határában a falu szélen egy nagy nyárfa alatt táboroztak le, ami ma 300 éves lehet. A monda szerint Esze Tamást is itt várta meg, míg Tarpáról ideérkezett. Ekkor már 60-70 ezer embere volt Rákóczi Ferencnek. Zsurk (gyűjtötte: Mónus Valéria VIII. o., adatközlő: Cs. Pócsik Albert 74 éves tsz-tag) Ibrányban sok kuruc vót. Ezek itten a fődvárba gyülekeztek. Ennek a várnak az ura Ibányi Zsiga vót, oszt csak mulatozni szeretett. Hát osztán ebbe a várba a kuruc katonaság összegyűlt. Mind egy szálig Esze Tamás vezérlete alá ment. Ezek vótak: Tarok, Tóthok, Szikszaiak, 441