A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Németh Péter köszöntése - Eduard Balahuri: Németh Péter szerepe a magyar-ukrán és magyar-orosz tudományos kapcsolatok kiépítésében

Németh Péter szerepe a magyar-ukrán és magyar-orosz tudományos kapcsolatok kiépítésében Németh Péter miután a Jósa András Múzeum igazgatói székébe került újítóként koordinálta az egész Szabolcs-Szatmár megyei múzeumi hálózatot. A legnagyobb figyelmet szentelte a múzeumok tudományos tevékenységének. Ennek következtében e múzeumok Északkelet-Magyarország tudományos műhelyeivé váltak. Figyelmét nem kerülte el a munka­társak - a múzeum egyes osztályainak megfelelő - céltudatos kiválogatása, a régészeti és nép­rajzi kutatómunka kiszélesítése, valamint a megye múzeumaiban található gazdag gyűjteményi anyag feldolgozása és közzététele. Immár több mint 40 esztendőt szentelt a történelem ­Klio - szolgálatának: mély és kitörölhetetlen nyomokat hagyott. Sokoldalú tevékenységében fontos szerepet játszik a Közép- és Kelet-Európa régészei, néprajzosai és történészei közötti széleskörű tudományos kapcsolatok kialakítása. E törekvés kezdete a 70-es évekre nyúlik vissza. Akkoriban a Jósa András Múzeumban és a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban közös tematikus kiállításokat rendeztek a Felső-Tisza-vidék történetéről és kultúrájáról. Németh Péternek köszönhetően közös szimpóziumokra és konferenciákra is sor került, az előadások szövege pedig meg is jelenhetett. E kötetekben jelentős helyet foglal el az ő tartalmas dolgozata Borsóvá határvármegye kialakulásáról, amely a szovjet és magyar régészek közös kötetében jelent meg (NÉMETH 1972.). Nagy visszhangra talált e cikk a szovjet kutatók körében. A kérdést egészen új felfogásban tárgyalta, így néhány tendenciózus beállítottságú történészből (Sz.I. Penyak) negatív emóciót váltott ki. Ez visszatükröződött az Ukrán Kommunista Párt Kárpátaljai Területi Bizottságának és a Szovjet Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének záró bírálatában, amiben hangsúlyozták a hasonló publikációk ártalmas voltát. Németh Péter tudományos következtetéseivel szemben opponensei megfogalmazták azon véleményüket, hogy Borsóvá vármegye nem a X. században alakult ki az Árpád-ház idején, hanem jóval később, mivel akkor szerintük a Felső-Tisza-vidék a Kijevi Ruszhoz tartozott (PENYAK-PENYAK 1997.). Németh Péter adatokkal alátámasztott következtetéseit azóta igazolta a honfoglaló magyarság régészeti kutatása az érintett területen. Példaként szolgálhat a Beregszászi járásban fekvő Csorna melletti honfoglalás kori temető feltárása. A temető és a közelében fekvő település anyaga bizonyítja, hogy a X. század elején a Borzsava völgyében már kialakultak a honfoglalók által megszállt területen jellemző igazgatási intézmények (NÉMETH 1972. 206., BALAHURI­ALESKEVICS 1999., KOBALY 1996.). Németh Péter tudományos és munkakapcsolatot létesített a Szovjetunió és az Ukrán Szocialista Köztársaság Akadémiáinak Régészeti Intézeteivel, az Állami Ermitázzsal és az Uzsgorodi Állami Egyetem történeti karával. A kutatók rendszeresen utazhattak Nyíregyházára a Jósa András Múzeum régészeti gyűjteményének tanulmányozására (V. Tyitov, G. Szmirnova, O. Prihodnyuk, L. Vakulenko, O. Szimonyenko, E. Balahuri, V. Kotigorosko, J. Kobály, Sz. Penyak és mások). A múzeumigazgató úr sokoldalú támogatásának köszönhetően az ukrán és orosz kutatók kidolgozhattak egy a Felső-Tisza-vidék népességeinek történeti és etnokulturális fejlődésére vonatkozó teljes koncepciót, annak kelet- és közép­európai összefüggéseivel (TYITOV-ERDÉLYI 1980/86., DREVNYAJA 1991., ARHEOLIGIJA 1985/86., KOBÁLY 1997., POPOVICS 1997., POTUSNYAK 1997., DZEMBASZ 1999., POPOVICS 1999., POTUSNYAK 1999., KOBÁLY 1999. és még sorolhatnám).

Next

/
Thumbnails
Contents