A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Havassy Péter: Adatok a Gömör megyei várak középkori történetéhez

Havassy Péter Derencsény 1297-ben a Balog nembeliek osztozásakor Péter fia Miklós comes, a Derencsényi-ág őse kapja. A család székhelyévé vált, de első ízben csak 1413-ban említik - akkor még fából épült - várát (vö. Derének). A husziták elfoglalták és megerősítették. Tőlük 1452-ben Hunyadi János szerezte vissza. Az ostrom után újraépítették, mert 1466-ban a Kállai család tagjai kijelentették, hogy a Derencsényiek rakatták a várat. 1499-ben a Derencsényi család tagjai megosztoznak a várhoz tartozó, Alsóbalogtól Poprocsig és Ratkóig terjedő 35 falujuk birtokjogán. 1560 körül a törökök teljesen elpusztították, a vár a hódoltság korában elvesztette jelentőségét. 1679-ben a falu területén található a „Varas Hay" (Váras erdő), 1774-ben pedig a „Sztrása-hegy, melyet Derentsényi hájnak is hívnak", 1864-ben pedig a Pesty-féle helynévtárban ugyanitt régi épületek romjairól esik szó. Ma rom Derencsény (Driencany) területén (CSÁNKI 1890. 124., GYÖRFFY 1987. 493., ILA 1944/76.

1. 227., II. 188., 191., KRON. 1.269., Zso. IV. 161. reg.). Várnagy 1453. február 28. Szokonyai Fejér Osvát gömöri ispán (ENGEL 1996. I. 278.) Derének Miután a Balog nembeli Szécsiek megszerzik Balog várát, a rokon Derencsényi-ág jóval északabbra építette fel saját erősségét, melyet 1413-ban említenek először az alatta elterülő Derenekalja vagy Váralja faluval együtt. IIa Bálint szerint azonban jóval korábban, a XIII. század végén épült, mert a Derencsényiek innen irányították az erdőirtást, s az új falvak telepítését. Engel Pál szerint a család őse, Pető alvajda (1323-1344) vagy fiai építették. 1413ban az ősei és az általa háborítatlanul birtokolt igen kiterjedt uradalomba, Derének és Derencsény vára, 42 lakott és 2 lakatlan faluba iktatták be Zsigmond király új adományaként Derencsényi János fiát, Imrét, aki később (1419-1423) megyénk ispáni tisztét is betöltötte. 1427-ben a kamarai összeírásban és 1450-ben a Derencsényi család birtokainak felsorolásánál ugyan nem említik, de Bonfini szerint Mátyás király 1460-ban foglalta vissza „Drench" várát a huszitáktól s - mint alább láthatjuk - 1470-ben még várnagya is volt. (Teleki szerint 1459-ben űzi ki Mátyás a huszitákat a várból.) Kétségtelen azonban, hogy a XV. század végére a vár és az alatta elterülő falu elenyészett, mert 1499-ben a Derencsényiek osztálylevelében és a későbbi forrásokban mindkettőt pusztaként írták össze. 1652-ben Derencsény határában említik a „Derének rét"-et, de a XVIII. században több környező falu, Ispánmező, Szilistye, Lipóc területén is előfordul helynévként, 1789-ben pedig a II. József-féle felmérés során jegyzik fel a „Pet chotarov" (Öt határ) földrajzi nevet, Gesztes, Szilistye, Ispánmező, Hordontelke és Derének határainak találkozópontjaként. Engel Pál a Gesztes, Szilistye és Ispánmező falvakkal határos Újvásár (ma Rybník) területén található vármaradványokkal azonosítja az egykori Dereneket (CSÁNKI 1890. 124., ENGEL 1996. I. 299., ILA 1944/76. II. 192-193., 428., TELEKI 1852/63. III. 168., Zso. IV. 161. reg.). Várnagy 1470. november 17. Szentmihályi Erdélyi János (ILA 1944/76. II. 192., MOL DL. 77024.) Gede A várat 1281-ben említik először, amikor IV. (Kun) László elfoglalta a lázadó Aba nembeli Finta nádor híveitől. 1341-ben már a Rátót nembeli Jolsvaiaké volt, akik kezdetben itt tartották székhelyüket. A várat 1307 előtt feltehetően ősük, Loránd nádor szerezte meg. 1421-ben a rokon Lorántffyak tiltakoznak az ellen, hogy a várat Jolsvai György elzálogosíthassa. 1427-ben ez utóbbi kezén találjuk, de halála miatt - a rokon Kaplaiak és Felediek tiltakozása ellenére - a királyra száll. Zsigmond - Zagyvafővel együtt - 6000 forintért elzálogosítja várnagyainak, Keszi Sandrin fia Lászlónak és Kálnai Ettre Mihálynak, akiktől 1430-ban Özdögei Besenyő Pál váltja magához. 1435-ben fia, Miklós örökösök nélküli halálával visszaszáll a királyra, aki Frigyes litván („orosz") hercegnek adományozza, azonban 1439-ben serkei Lorántffy 290