A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - István Torma: Gab es in Kisszentmiklós bei Baracs ein landnahmezeitliches Grab? Kurze Anmerkung zum künftigen Kataster der landnahmezeit

Jász kauricsiga-amulettek Magyarországon továbbá a kijevi úton át belorusz földre,

23 s az utak végállomására, a Baltikumba: Litvánia

24 és meglepően nagy mennyiségben Észtország

25 és Lettország területére.

26 Megvolt a folyamatos utánpótlás a Balkánra is, hiszen a kauricsigák megléte Bulgária,

27 Románia,

28 Szerbia

29 és Horvátország

30 korabeli sír- és kincsleleteiben több-kevesebb biztonsággal egyaránt adatolható.

31 Ez az elterjedési kép azonban megtévesztő, mert a legkorábbi néprajzi forrásokban, illetve az akár a jelenkorig is használt népviseletekben a kauricsiga díszek lényegesen szélesebb elterjedési köre bizonyítható mind a Mediterráneumtól Skandináviáig,

32 mind pedig a Baltikumtól Mongóliáig.

33 Megválaszolandó kérdés a használatuk célja maradt. Miután előzményeiknek a Kr. e. II. évezredig visszakövethető sorozata és jelenkori viseletüknek a legkorábbi néprajzi forrásokban megjelent magyarázata egyaránt az amulett szerepüket támasztja alá, e magyarázat a XIII-XIV. századi kauricsigákra is elfogadható; nem véletlenül hangsúlyozták ugyanezt az egyes leletek feldolgozói. A gondolati háttér azoban nem volt egységes, megfért benne a női termékenységi ciklus minden fázisának oltalmával, vagy abból önállósulva és a női nemnél szélesebb körre is kiterjedve, a szemverés elhárításával kapcsolatos hiedelmek világa,

34 a kígyófejhez érzett hasonlóságuk miatt pedig a betegségek és a balszerencse elleni hatékonyságuk hite.

35 23 Grodno (Grodnyenszkaja obl.)-Vârhegy, Alsótemplom: az egykori Goroden város templomának hajójában feltárt XIII-XIV. századi sírban fekvő kislány gyöngysorában 2 átlyukasztott kauricsiga volt (VORONYIN 1954. 175-179., 179. 99: 2.). 24 Siauliai-Ul. Kommunarov: XIV-XV. századi sírleletben (?) talált nyakék, amely 4 érméből és 8 átlyukasztott kauricsigából állt (KUNCIENË 1972. 182.). Az adatot Vytautas Kazakevicius szívességének köszönhetem. 25 A kauricsigák elsősorban az ország déli részén feltárt falusi temetőknek a XIII-XV. század közepe közötti időszakában gyakoriak, mintegy 1700 leletpéldányuk ismeretes a XVIII. század elejéig terjedő korszakból, de a XVI. századtól erősen csökkenő számban. Részletes anyagközlésük valószínűleg még nincsen (vö. VALK 1999. 50-51. XIV: 5., „B XIV-XV веках женщины часто носили также ожерелье из раковины каури.": MOORA 1960. 19., 21. 19., vö. MUGURÈVICS 1962. 48. 34. jegyzet. 26 A leletanyag részleteiben még nem közölt. Egy 1962-ben kiadott, majd 1965-ben kiegészített gyűjtés átfogóbb időhatárok szerint csoportosított anyagában két XI-XVIII. századi temető XIII-XVIII. századi sírjaiban, 20 XIII-XVIII. századi temető néhány száz (!) temetkezésében és négy XIII-XVIII. századi település anyagában volt ismeretlen mennyiségű, összesen bizonyára több száz kauricsiga (vö. MUGURÈVICS 1962., MUGUREVIÍS 1965. 54-59.) Részletes felsorolásuktól helyhiány miatt eltekintettem. 27 Lukovit (obscs. Lukovit, obi. LovecsJ-Musat 97. sir: a XII-XIV. századi temető temetkezésében előkerült átlyukasztott kauricsiga (SZTANCSEVNACSEVA 1960. 80., 93., 92. 11: a 102-es szám felett a bal szélen, középen. Doliscse (obi. Varna): edénybe rejtett XIV. századi „kincslelet" maradványa: 37 különféleképpen megmunkált pénzkauri: ZAPRJANOV 1988. 28 Turcoaia (jud. TulceaJ-Iglifa: Yeni-Sale/Enisala XIII-XIV. századi erődjében talált gyöngysorban 4 átlyukasztott kauricsiga is volt (DRAGOMIR 1972/73. 42., 48-49. 19: 14.). Coconi (com. Mänästirea, jud. Ilfov): az 1380 tájától 1432-ig keltezett faluásatáson leltek egy átlyukasztott pénzkaurit (CONSTANTINESCU 1972. 99., 285., 13: 5.). Fiatra Neamf (jud. NearnfJ-Därmänecti: a XIV. százzá vége és a XV. század eleje közé keltezett oláh temetőrészlet 3 temetkezésében is volt átlyukasztott kauricsiga. 1. sír: gyermek gyöngysorában 3 db, 2. sír: anya és gyermek temetkezésében a női csontváz gyöngysorában néhány (7 db?), 6. sír: női csontváz gyöngysorában ugyancsak 3 db (SPINÉI 1972/73. 22., 24-25. 5: 4., ill. SPINÉI 1972/73. 22-23., 24-25. 5: 2., vö. SPINÉI 1969. 219., 222. 4: 2., ül. SPINÉI 1972/73. 23., 2425. 7.). Suceava (jud. Suceavaj-Cetatea de Scaun, Câmpul §anfurilor: a XV. századra és a XVI. század elejére keltezett temetőrészlet 118. sírjában 8 kauricsiga lehetett, mert a coconi pénzkauri párhuzamainak felsorolásakor utalt rájuk: CONSTANTINESCU 1972. 99. 109. jegyzet; a leletközlés csak 8 puhatestűt (ghíocuri) említett (MITREA-NESTOR 1953. 363.). 29 Brza Palanka (opst. Kladovoj-Djerdap: a XII. század vége - XVI. század közé keltezett szerb templom körüli temetőrészlet XI-XII. századtól keltezhető 18. női sírjában gyöngysorban 4 átlyukasztott kauricsiga volt (PAVLOVIC-ERCEGCWIC 1966. 145. II: 5., BIRTASEVIC 1973. 184. 4. jegyzet). A hasonló korú 31. női sírban 1 kauricsiga került elő (PAVLOVIC-ERCEGOVIC 1966. 145. III: 8.). 30 Split (zsúp. Dalmatinsko-splitska)-crkva Sv. Spasa и Vrh Rici: a XII. század és a XV. század közé keltezett templom körüli temető szórványleletei között megmaradt 5 eltávolított púpos pénzkauri (PETRINEC 1996. 121. Nr. 98a-e., 122. 98: a-e.). 31 Nem világos, hogy a mongolok által a kaukázusi lakhelyükről kimozdított, s valószínűleg átmenetileg a történelmi Havasalföld és Moldva területén tartózkodott jászok - vö. SELMECZI 1992a. 94., GYÖRFFY 1987. 60., GYÖRFFY 1990. 314-315. - mennyiben működtek közre a kauricsigák balkáni terjesztésében. 32 Vö. SCHILDER 1926. 316. Benkő Elek szívességéből szereztem tudomást a halberstadti Dommuseum 165. leltári számú, XIV. századi zöld selyem „Máriaköpenykéjéről". Ezt olyan kerek véretekkel díszítették, amelyekre ezüst kauricsiga-utánzatokat erősítettek fel (Benkő Elek gyűjtése a müncheni Zentralinstitut fotótárából: 21. Photo; szívességét ezúton is megköszönöm). További keltezetlen késő középkori - újkori példányok: HANSMANN-KRISS-RETTENBECK 1966. 108-109. 283., 286-287, 292. 33 Minden részletezés nélkül csak egyetlen, 1776-ban megjelent útleírásra hivatkozom, amelyben Johann Gottlieb Georgi a finn, inkeri, mari/ cseremisz, mordvin, vogul/osztják, s talán mari hatásra a török nyelvű csuvas nők viseletében említette meg jelenlétüket (GEORGI 1776. 18., 26., 30., 40., 48., 77., 428.). Kiegészítésképpen jegyzem meg, hogy a finnugor népek közül használták őket még az udmurt/votjákok, valamint Dél-Szibéria török népei is. 34 Ezzel magyarázható az állati szerszámzaton, sőt a férfiruhákon való megjelenésük (vö. pl. SCHILDER 1926. 316.). 35 A részletek ismertetése nélkül itt csak arra utalok, hogy e hiedelem jele a finnugor népek körében általános, pl. finn käärmeen pääluu, észt snekenköppe stb. 'kígyó-, viperafej' nevük ugyanúgy, mint a német Schlangen-, Otterköpfchen 'kígyó-, viperafejecske', orosz змеиная головка 'kígyófejecske', ужовка (ужлвок 'fiatal sikló'), kazak zylan basy 'kígyófej' stb. elnevezés (vö. KOVÁCS 2001a.). 253