A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Torma István: Volt-e a baracsi Kisszentmiklóson honfoglalás kori sír? Aprócska jegyzet a majdani honfoglalás kori kataszterhez

Volt-e a baracsi Kisszentmiklóson honfoglalás kori sír? Aprócska jegyzet a majdani honfoglalás kori kataszterhez Torma István Az alábbiakban tárgyalt leletek önmagukban meglehetősen jelentéktelenek, ennek ellenére azért érdemes velük kissé részletesebben foglalkozni, mert az állatorvosi lóhoz hasonlóan jól példázzák azokat a tévedéseket, amik régészeti leletekkel és lelőhelyekkel kapcsolatban előfordulhatnak. A honfoglalás kori sírleletek katasztere tömören ismerteti a címben szereplő lelőhelyet: „57. BARACS (Fejér m.). Kisszentmiklós-Nyíresen talált kengyel; 4 db nyílcsúcs. - TM. FN 1/ 124-128/1896." (FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 22.). A dunaújvárosi honfoglalás kori sírt feldolgozó Bóna István a leletkataszter alapján Baracs, Kisszentmiklós-Nyírest Dunaújváros környékének egyetlen biztos X. századi sírleletének tartja (BÓNA 1971. 170. 1. jegyzet). További irodalmi hivatkozást nem ismerek a lelőhelyre, illetve leletekre vonatkozóan. Az MNM Fegyvertárában beleltározott tárgyak „Závodszky István gödöllővidéki régiségeket magában foglaló gyűjteményéből szerzett fegyver félék". Ez a körülmény eleve gyanússá teszi Fejér megyét, amelynek déli szélén fekszik Baracs. Mellette valóban van Kisszentmiklós, amely a helységnévtárakban azonban csak 1926-tól kezdve jelenik meg; Kisszentmiklóstelep (1926, 1944, 1956, 1973), Kisszentmiklóspuszta (1944), Kisszentmiklós (1962, 1973, 1985, 1995) néven fordul elő. Területét 1962 és 1973 között Baracstól átcsatolták Előszálláshoz. A Nyíres földrajzi név Baracs környékén ismeretlen (vö. FÖLDI 1979.). A számos Nyíres közül számunkra az őrszentmiklósi az érdekes. A Pest megyei Őrszentmiklóst a középkorban 1344-től adatolhatóan Szentmiklós, a XVI-XVII. században többnyire Pusztaszentmiklós, a XVII-XVIII. század fordulóján Felsőszentmiklós alakban említik. 17381900. között Kisszentmiklós volt a neve (HORVÁTH-KOVACSICS 2000. 146.). 1900-ban a helység határában emelkedő őr-hegyről őrszentmiklósnak nevezték el (MEZŐ 1999. 190.). Végül 1970ben Vácbottyánnal Őrbottyán néven egyesült, ezzel teljesen eltüntették eredeti nevét. A kisszentmiklósi Nyíres Pesty Frigyes adatközlői szerint „Bottyán községgel határos, valamikor erdő és a' régi ősöknek első telepedési helye volt, most legrosszabb futóhomok, legelőnek használtatik" (PESTY 1864/1984. 354.). Később a legelőt felparcellázták, itt jött létre a Nyíresszőlőtelep, amely mára a belterület része lett. Závodszky István 1828-ban született a Heves megyei Átányban, 1868-ban költözött Kisszentmiklósra, 1870-1875 között kisszentmiklósi, majd 1876-tól 1879-ig valkói jegyző volt, ezután 1891. április 25-én bekövetkezett haláláig Gödöllőn lakott.

1 A régiségek gyűjtését Kisszentmiklóson már 1868-ban elkezdte, utóbb Valkón és Gödöllőn is folytatta. Gyakran végzett régészeti kirándulásokat. Különösen a szélfújta homokdombokat kedvelte; buckázásnak nevezett kirándulásain számos kő- és csonteszközt, gyöngyöt, kisebb-nagyobb fémtárgyat szedett össze. Terepen végzett tevékenységének értékét csökkenti, hogy az edénytöredékek nem érdekelték, ezért ha említést tesz is róluk, de nem gyűjtötte össze őket. Sok tárgyat ajándékba kapott, gyűjteménye az őskortól az újkorig terjedő időből származó tárgyakat tartalmazott. Az általa legkedveltebb helyek közé tartozott a kisszentmiklósi Nyíres. Egy késő bronzkori urnasír kiásásán kívül feltárást nem végzett, gyűjtőútjaira sem vitt magával ásó szerszámot. Gyűjteményének gyarapodását Régiségek naplója, illetve Régiséggyűjteményi napló című nyilvántartásába vezette be. Az utolsó bejegyzés 1890. december 21-éről származik (ZÁVODSZKY).

2 1 Születésének és halálának időpontjára: Pest megyei Levéltár. A gödöllői református egyházban meghaltak anyakönyvének másodlata az egész 1891. esztendőről. 20. sorszám. 2 A Závodszky István gyűjteményére vonatkozó MNM adattári és leltárkönyvi adatok kigyűjtésében és feldolgozásában való közreműködésért Kvassay Juditnak tartozom köszönettel. 241