A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Kobály József: Néhány adat Kárpátalja honfoglalás és Árpád-kori leleteiről

Néhány adat Kárpátalja honfoglalás és Árpád-kori leleteiről 4. Beregszász I. (Berehovo, Berehovi járás) Kovács László LEHOCZKY 1892.48.-ra hivatkozva „egy, a H típusra emlékeztető szerelékű, rossz arányokkal rajzolt kétélű kardot" sorol fel - igaz fenntartásokkal - a X. század második feléből származó vaskardok katalógusában (KOVÁCS 1995. 156., 9. kép 5.). Lehoczky a fent idézett műben nem szól konkrétan e leletről, bár a 48. oldalon valóban közöl egy kétélű vaskardot, amely azonban nem Beregszászról származó példány. Magát a kardot és leletkörülményeit korábban tette közzé (LEHOCZKY 1881.

1. 89.). Eszerint 1845-ben Beregszász központjában, a várost átszelő Vérke (másképpen Bassa) folyó jobb partján, a rajta átívelő kőhíd alapjának ásásakor találták (3. kép). Volt ott még „több vitéz hullája, hatalmas, kétélű kard, melynek pengéjén aranyvésetű nyíl és buzogány és D. E. betűk látszanak, tőralakú egy élű vaskés s egyéb felszerelés, melyekből több tárgy a városi irattárban őriztetik". A leletek sorsa és holléte ismeretlen, keltezésük bizonytalan. Irodalom: LEHOCZKY 1881.

1. 89., KOVÁCS 1995. 156. 5. Beregszász II. (Berehovo, Berehovi járás) Kőfejtés közben 1900-ban és 1933-ban egy-egy honfoglalás kori sír került elő. Ezek kétségtelenül egy temetőhöz tartoztak, mely Beregszásztól délkeletre, az úgynevezett Kishegyen (3. kép), annak déli lejtőjén feküdt (fekszik?). Maga a Kishegy az Aranyoshegy egyik északkeletről délnyugatra húzódó nyúlványa, amely mintegy 20 méter magasan emelkedik az őt dél felől övező Vérke (Bassa) folyó szintje fölé. 1. sír (4-6. kép): 1900 tavaszán a város tulajdonát képező (a Kishegyen a Schönborn grófoknak is volt kőfejtője) kőfejtőben a munkások egy lovas sírra bukkantak, melyet feldúltak, s részben széthordták. A városi hatóságoknak dr. Buzáth Kamill polgármester közbenjárása révén sikerült a leleteknek egy - feltehetően nagyobb - részét megmenteniük és a Bereg vármegyei alispáni hivatalba beszolgáltatniuk. Dr. Hagara Viktor főispán az érdekes leletről értesítette Lehoczky Tivadart, aki azonnal - április 22-én - leutazott Beregszászra és megvizsgálta a leleteket és a lelőhelyet. Ebből arra lehet következtetni, hogy kevéssel április 22-e előtt fedezték föl a sírt. Amikor 1912-ben Lehoczky az „Adatok hazánk archaeológiájához..." második kötetében a leleteket újra leírta (az első leírást az előkerülés után röviddel - április 25-én - készítette azArchErt számára - LEHOCZKY 1900.), az előkerülés évét rossszul szedték, s így 1890 szerepel az első beregszászi honfoglalás kori sír felfedezésének időpontjaként. Ezt vette át később a Lehoczky Múzeum igazgatója, Jankovich József (JANKOVICH 1943. 103.), bár a kutatók többségénél az 1900. év szerepelt továbbra is (HAMPEL 1900. 102., FETTICH 1935. 84.). 1996-ban Fodor István vetette föl újra a kérdést, s hivatkozva Lehoczky második művére és Jankovich cikkére, korrigálta a beregszászi sír előkerülési évét 1890-re (FODOR 1996a.). Valójában azonban le kell szögeznünk, hogy az 1890-es évszám ellen szól, hogy egyrészt Lehoczky Tivadar kéziratos naplója szerint ő 1900. április 22-én utazott a helyszínre (LEHOCZKY R.j. III. 79., 81.) a lelőhely megtekintésére, másrészt 1900-ban valóban dr. Hagara Viktor volt Bereg megye főispánja, aki ezen a poszton 1897 és 1903 között működött, míg 1890-ben Lónyai Sándor volt a főispán.

4 így az első beregszászi honfoglalás kori sír felfedezésének helyes dátuma 1900 áprilisa, kisebb valószínűséggel márciusa. Ez persze nem jelenti azt, hogy korábban nem akadhattak itt sírokra. Talán erre utal két darab 2 cm átmérőjű, kör metszetű, vékonyodó végű, végein bordázott arany huzalkarika, melyeket a Kishegyen, a kőfejtőben 1875-ben talált Horvát János pályaőr 223 cm mélyen, a bánya befedése alkalmával. Az egyik - Lehoczky szerint - a múzeumba (Magyar Nemzeti Múzeum?) került, a másik pedig hozzá. Tárgyleírást Lehoczky naplójában nem találtam, s nem került sem a Lehoczky Múzeumba, sem később a Kárpátaljai Honismereti Múzeumba. A szakirodalom ezt 4 A Bereg megyei főispánokra vonatkozó adatokat Csatáry Györgynek köszönöm. 201