A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Lőrinczy Gábor: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei I.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei I. Katalógus

7 1. Napkor-Vásárosnaményi út

8 A Nyíregyházát Vásárosnaménnyal összekötő 41. sz. műút mentén, Nyíregyházától 13,4 km-re 1982-ben gépi padkarendezés során szablyát és kengyeleket találtak. Az előkerült leletekről a gépkezelő, Soltész János kállósemjéni lakos értesítette munkahelyét, a Közúti Igazgatóság nyíregyházi központját, ahonnan telefonon tettek bejelentést a Jósa András Múzeumba. A helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy a földmunkák során a markolóval valószínűleg egy avar lovassírt semmisítettek meg. A műút itt egy nagyjából É-D-i irányú homokvonulatot metszett. Pontosabb megfigyelésre ekkor már nem volt lehetőség. A tárgyakat és a lócsontokat a munkások már csak a markoló kanalában vették észre. A leleteket kiválogatták, a homokot gépkocsira rakták s kiérkezésünk előtt elszállították. Egyéb régészeti lelet vagy jelenség ekkor a területen nem volt megfigyelhető (LÖRINCZY 1983C). A következő évben Istvánovits Eszterrel közösen végzett hitelesítő ásatásunk során a műút északi oldalán nyitottunk egy szelvényt, de régészeti jelenség nem került elő. 1984-ben ehhez a szelvényhez csatlakozva jelöltük ki az újabb szelvényeket. A második ásónyomban előkerült szórvány emberi és lócsontok, valamint egy oldalszáras zabla alapján tudtuk valószínűsíteni a temetkezés helyét és tájolását. A műút másik oldalán, a déli szegélye mellett nyitott szelvényben egy római kori sírt (ISTVÁNOVITS 1986. 61-62. XLVIII. t. 1-4.) tártunk fel (LÖRINCZY 1985.). 1. sír. T.: ÉNy-DK. Mellékletek: 1. Enyhén ívelt pengéjű szablya. Pengéje és lapos nyéltüskéje egybekovácsolt. A fokéi felőli oldalon, a nyéltüske indításánál a penge lapjából 0,4 cm-t sarkosan levágtak. A pengén foltokban bőrnyomok, a nyéltüskén farost nyomok vannak. A nyéltüske végén egy szegecslyuk látszik. Találáskor a szablya felső harmadában enyhén meggörbült. A penge legnagyobb ívmagassága 1,1 cm. H: 95,5 cm, a fokéi H: 20 cm, legnagyobb Sz: 2,8 cm, a nyél tüske H: 13,5 cm (1. kép 1.). 2. Oldalpálcás, két merev karikával ellátott vaszabla egyik szárának töredéke. A pálca H: 12,5 cm (1. kép 2.). 3. Egyenes talpú, hurkos fülű kengyel. A fül egyik felét vaspánttal erősítették a kengyel szárának indításához. A kengyelszárak talp felé eső fele kiszélesedő; mind itt, mind a talp külső részén gerinc fut körbe. M: 13,5 cm, talpsz.: 11,5 cm (1. kép 3.). 4. Hosszú fülű, ívelt talpú kengyel, töredékes. M: 14 cm, talpsz.: 11 cm (1. kép 4.). 5. Az előkerült lócsontok alapján egy aduitus korú, 4

1/2-5 éves, alacsony, 133,6 cm marmagasságú, vékony csontozató mén valószínűsíthető.

9 JAM ltsz.: 92.9.1-10. A lelőhelyen végzett viszonylag nagy felületű hitelesítő ásatás során nem került elő újabb avar kori temetkezés. Mindezek alapján a temetkezést feltételesen magányos lovassírnak kell tekintenünk.

10 2. Nyíregyháza-Damjanich u. A város délnyugati negyedében, az Ér folyó és a vasút között, az Ér nyugati oldalán, attól mintegy 100-200 méterre, az Ér-parti lakótelepen 1913-ban, ismeretlen körülmények között került elő egy edény. Szürke, barna foltos, kézzel formált edény. Felülete elsimított. Kissé vastagodó, rövid pereme enyhén kihajló, testének legnagyobb szélessége középtájra esik. Alja összeszűkül. Málló felületű, ragasztott, kiegészített (2. kép 2.). M: 19 cm, Pá: 11,2 cm, Fá: 8,6 cm. JAM ltsz.: 65.120.1. Irodalom: VIDA 1999. 281. 7 A megye avar kori sírleleteinek és temetőinek rövid ismertetését (1993-mal bezárólag) a Szentpéteri József által szerkesztett ADAM IL tartalmazza. 8 A lelőhelyet első alkalommal, az útrendező munkások téves szóbeli információja alapján, Apagy-Meleghegy néven ismertettem (LÖRINCZY 1983b.). 9 Vörös István (MNM) meghatározása, melyet ezúton is köszönök. 0 Nem zárható ki, bár kicsi a valószínűsége, hogy kis sírszámú temető lehetett. Nem elképzelhetetlen, hogy a tereprendezés közben - a munkások által észre nem vett - temetkezések semmisültek meg, bár az emberek tagadták ennek lehetőségét. Az biztos, hogy a műút építése idejéből nincs tudomásunk innen előkerült leletekről (Korek J. jelentése: MNM Ad. 75.0.IL, Radnóti A. jelentése: MNM Ad. 82.0.IL), tehát nagy sírszámú temető a területen semmiképpen sem lehetett. 189