A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Almássy Katalin: Együtt- vagy egymás mellett élés? Szkíta és kelta lelőhelyek Tiszavasvári környékén

Együtt- vagy egymás mellett élés? 1991 szeptemberében, majd 1992 októberében folyt Istvánovits Eszter és Kurucz Katalin vezetésével egy megbolygatott és részben elhordott kurgán egy részének és környékének feltárása

4 a Deákhalmi-dűlő legdélibb pontján. A vizsgált korszak szempontjából két objektum érdekes, a 6. és a 20. számú. Mindkettő a kurgántól DNy-ra eső hosszú dombháton került elő, ahol egy hozzávetőleg 20x40 m-es területet bolygattak meg előzetesen. Mintegy 70 cm vastagságban szedték le a földet. Ennek a felületnek a D-i végén, tehát a feltárt terület határán voltak a kérdéses objektumok. A feltárást követő felmérés szerint 93,5-94 m tengerszint feletti magasságon lehettek ezek a gödrök. A 6. objektum (4. kép) lekerekített sarkú téglalap alakú foltja szabályosan rajzolódott ki nyesés után. Egyértelmű, hogy ráásták a részben alatta, részben tőle DNy-ra eső gödöregyüttesre. Ezek a kisebb gödrök kapták a 6.a-6.c számokat. Ezek közül a 6.a lehet még késő vaskori, a többi valószínűleg újkőkori. A 6. objektum bontása közben mintegy 30-40 cm mélyen az ÉK-i és DK-i sarokban kemény, szürkéssárga agyagréteg került elő, mely közelítőleg félkörívben végződött, alatta pedig folytatódott a sötét betöltés. Kb. ugyanebben a mélységben mindenfelé ívelődő sárga agyagrétegek futottak megszakításokkal az objektum közepe táján (padló maradványai lennének?). Ennek ellentmond, hogy ez alatt is voltak bőven kelta cserepek (a középső kerek, mélyebb részben), ezért inkább arra gondolhatunk, hogy a gödröt vagy egy részét használat közben letapasztották. Másik lehetőség, hogy a gödör oldalából vagy esetleg feltapasztott falából kiszakadó agyagrögökről van szó. Az objektum mind a négy sarkában, illetve a közepén és a hosszabbik tengely É-i végén mélyebb volt. Mivel az ÉK-i sarokban elég sok neolit cserép került elő, ráadásul itt határozottan gödör jellegű a mély rész, feltételezhető, hogy egy korábbi objektumra ástak rá. Egyébként is elég jelentős mennyiségű újkőkori cserép volt a gödör betöltésében, vagyis kiásásakor minden bizonnyal megbolygattak egy vagy több neolit gödröt. Mivel a betöltést keresztül-kasul szőtték az állatjárások, ennél pontosabban nem lehetett a különböző korú objektumok viszonyát megállapítani. A 6. objektum foltjának mérete 420x340 cm. Mé: 60-128 cm közötti. Alapvetően 60 és 80 között változik (80 cm = a középső mélyebb rész); a 128 cm-t az ÉK-i sarok gödrénél érte el. 6.a gödör A 6.-nál kevertebb betöltésű, kerekded gödör. A: 60x75 cm, Mé: 16 cm. Leletanyag 6. a gödör. 1. Barnásszürke, belül elsimítgatott, samottal és kevés szerves anyaggal soványított, kézzel formált edényből kivágott orsókarika töredéke. A: 7 cm 0AM 94.22.1.). 6.b-c objektum fölött, neolit anyag mellől: 1. Két darab korongolt, szürke, homokkal soványított, igen kopott, vékony kis töredék (JAM 94.23.1.). 6. objektum: (Az objektumnak csak a késő vaskori anyagát írom le.) 1. Zseton: korongolt, sötétszürke, kívül simított, homokkal soványított nagy edénynek valószínűleg a vállrészéből vágták ki. Az edényt besimított sáv díszítette. A: 3,1x3,2 cm (JAM 94.27.7.) (5. kép 2.). 2. Sötétszürke foltos, simított, homokkal soványított, jól eldolgozott anyagú, gyűrűs peremű tál töredéke. Pá: 25,2 cm 0AM 94.27.3.) (5. kép 4.). 3. Sötétszürke, simított, homokkal soványított, jól eldolgozott anyagú, gyűrűs peremű tál kis peremtöredéke (JAM 94.26.20.). 4. Sötétszürke-barna foltos, kívül és peremén belül is simított, homokkal soványított, jól eldolgozott anyagú, kihajló, duzzadt peremű fazék töredéke. Kívül lehasadozott. Pá: 24 cm (JAM 94.26.18.) (5. kép 5.). 4 Ezúton is köszönöm Istvánovits Eszternek és Kurucz Katalinnak, hogy az alábbi anyagot közlésre átengedték. 139