A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Almássy Katalin: Együtt- vagy egymás mellett élés? Szkíta és kelta lelőhelyek Tiszavasvári környékén

Almássy Katalin vízrajzi és domborzati viszonyoknak. Ez azt igazolja, hogy jogosan használjuk a felmérés eredményeit korábbi korszakok vizsgálatánál is (a térkép pontatlanságával magyarázom, hogy a K.a pont a „vízbe került"; láthatóan „elcsúszott" a Fejérszik is). A szkíta időszakban szinte kizárólag az elsődleges fontosságú településszinteket vették használatba. Megtaláljuk nyomaikat a mai település területén és környékén a mélyebb vagy vizes részekből kiemelkedő hátakon, de mindig a vízparton vagy annak közelében (Sz.a, Sz.c, Sz.d, Sz.h, Sz.i). Két temető, illetve teleprészlet is van a K-Ny-i közlekedési folyosó mentén (Sz.b, Sz.g). Egy (két?) település(?) ugyanakkor már nehezebben elérhető részen, a mocsárból kiemelkedő homokháton található (Sz.e, Sz.f). Ezzel szemben a kelta időszakban mintegy „kiszorulnak" az újonnan érkezettek a „legjobb" pontokról: mindössze egyetlen vízparti telep bizonyítható (K.b).

! Egy telep(?) a mocsaras részen van (K.a.), de még beljebb mint a szkíta időszakban. A többi a vízparttól (K.d és K.h

2

), illetve főúttól (K.f) kicsit távolabb található. A K.c temető érdekes módon a császárkorban elkészült Csörsz védműrendszerének vonala mentén fekszik. Feltűnő, hogy csak egy olyan lelőhely van, ahol mind a két népesség (ti. a szkíta és kelta időszaki) leletanyaga előfordult (Sz.h-K.g). Itt ki kell azonban térnem a datálással kapcsolatban adódó problémára, nevezetesen arra, hogy az itteni LT-jellegű anyag valójában nem egyértelműen kelta kori településre utal. A Paptelekháton ugyanis alapvetően szarmata gödrökből és a szelvényekből kerültek elő a kérdéses cserepek, mindössze egy olyan objektum volt, ami - legalábbis a múzeumi leltárkönyv és elnevezése (KI., azaz kelta 1. gödör) alapján - kizárólag LT-anyagot tartalmazott. Szarmata anyag kísérte a K.e és K.i lelőhelyek kelta cserepeit. (Talán nem nagy merészség annak feltételezése, hogy e pontok egyetlen - s a szarmata időszakban nem szokatlan - igen kiterjedt településhez tartoznak.) A K.b. kisebb datálási bizonytalanságát az okozza, hogy mindkét objektum anyagában volt egy-egy szarmata jellegű töredék (6.: 5., 20.: 1.), miközben a feltárás során nem találtak császárkori objektumot. Az egyébként az i. e. III. sz.-tól használatos formákat mutató leletanyagban ezek a cserepek jelezhetik, hogy a gödör használói az önálló kelta lét utolsó képviselői lehettek. Egyébként a 1. kép Tiszavasvári környéke az I. katonai felvételen (SZABOLCS XXIII. col. 15. sect, és XXIV. col. 15. sect, alapján) Abb. 1 Die Umgebung von Tiszavasvári auf der I. Militäraufnahme (nach SZABOLCS XXIII. col. 15. sect, und XXIV. col. 15. sect.) 1 A K.e, K.g és K.i lelőhelyek véleményem szerint nem késő vaskoriak (1. lejjebb!), s tulajdonképpen a K.b datálásában is van némi bizonytalanság. 2 Lehet, hogy a két jelölés egyazon lelőhelyre utal. 134