A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Németi János–Dani János: Néhány kora bronzkori sír az Érmellékről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország). Adalékok ÉK-Magyarország és ÉNy-Románia kora bronzkorához

Németi János - Dani János A kora bronzkor II. periódusában feltűnik a harangedény kultúra (ENDRŐDI 1992. 20. kép 9., 2. kép 10., 23. kép 2., 41. kép 8., 88. kép 5, 89. kép 1., 4.), a Somogyvár-Vinkovci kultúra (BONDÁR 1995. Pl. 125: 21-22., 24., 130: 54., 151: 200., 155: 231., 156: 238., 168: 304.), a GyulaRosja csoport (EMŐDI 1985. fig. 22: 34., 40., 24: 66., 30) és a Nyírség kultúra

20 durva kerámiája körében is. Ezt követően pedig megfigyelhetjük alkalmazását a Szaniszló csoport kerámiaművességénéi is.

21 Ez a felületkezelési eljárás sem szorítható be tehát egy szűk időhorizontba és nem tartható egyetlen kultúra kizárólagos jellemzőjének sem, amint azt korábban tévesen gondoltuk (DANI 1998. 58.). c, Napjainkig nem sikerült zárt leletegyüttesben megtalálni a 4. típusú kerámiadíszítő kategóriába tartozó (ROMAN 1984. 269-271., ROMAN-NÉMETI 1986. 216. fig. 8.) vagy ún. „Textilmuster" / „Mattenabdrücke bzw. Wabenzier" díszítésű (SCHALK-BÁTORA 1997. 194.) kerámiát az Érmellék kora bronzkori együtteseiben. Ugyanakkor ez a díszítésmód ismert a Ciume§ti-Bostänärie C Il.b pontjáról, erre utalnak a „Kovács-gyűjtemény 1961"

22 egyes leletei. Ha ezek önálló leletegyüttest képeznek, akkor egyidejűek lehetnek a bánáti Gornea „Vodneac" vagy Gomea-Orlesti csoport (ROMAN 1988. 222., GOGÁLTAN 1995. 57-58., GOGÁLTAN 1996. 46.) leletanyagával, amit legújabban Foieni-Cimitirul ortodox lelőhelyen feltárt településről ismerünk (GOGÁLTAN 1993.). Hasonló díszítésű kerámia ismert a Vaskapu (Portiile de Fier) vidékéről (Ostrovul Corbolui) és Olténiából is; egyelőre kérdéses azonban, hogy Munténiában is elterjedte a textildíszes kerámia (ROMAN 1988. 218., 221-222., SCHUSTER 1997. 160-161., 163., SCHUSTER 1998. 28-29., Abb. 2: 2.). Egyidős lehet továbbá az Erdélyből ismert Iernut csoport (ROTEA 1993. 84., CIUGUDEAN 1991. 111, CIUGUDEAN 1996. 110-112.), illetve a DK-erdélyi Érfalvazoltánon (Zoltán) feltárt komplexum (CAVRUC 1997, CAVRUC-CAVRUC 1997.) leletanyagával. A középső bronzkor elejéről Nagykároly környékéről viszont jól ismert a „textildísz" (HOREDT-RUSU-ORDENTLICH 1962.317-324.), de azt mi a Hatvan kultúra importanyagának tekintjük! A „Textilmuster" - mint díszítés - egyébként szintén mély gyökerekre nyúlik vissza, már a rézkor végétől megtalálható, pl. a Rivnác-Jevisovice B kultúra leletanyagában (ROMAN 1988. 218, SCHALK-BÁTORA 1997. 190-191, MEDUNOVÁ-BENESOVÁ 1993. obr. 118: 18.), mégis nagy tömegben csak a kora bronzkor III. periódusának végén (Ill.b) jelenik meg a Kárpátmedence ÉK-i részében a Hatvan kultúra néven ismert művelődésnek köszönhetően. A fentebb említett - elsősorban Románia területéről ismert - csoportok, illetve kultúrák leletanyagában nagyjából ugyanekkor tűnik fel

23 a „textildísz". Ez alapján részben vagy egészen egyidősnek tekinthetjük őket a Hatvan kultúrával. Szükségesnek tartjuk továbbá megjegyezni a szakirodalomban tapasztalt félreértések (ROMAN 1988. 218, SCHALK-BÁTORA 1997. 191, 197.) miatt a következőket: - A Tiszalúc-Sarkadon előkerült két szórvány textildíszes töredéken (KALICZ 1981. Abb. 4: 5, SZATHMÁRI 1999. Taf. XVI: 5, 8.)

24 kívül eddig nem ismerjük sem a Makó, sem a Nyírség kultúra olyan hitelesen feltárt és dokumentált leletösszefüggését, melyben egyetlen darab textildíszes cserép is lenne! - A Tiszalúc-Dankadombon feltárt hatvani teli alján talált - és egészen a VI/7. ásónyomig felkerült - nyírségi leletek (KALICZ 1968. Taf. XXVIII-XXXIII, XXXVII, XLI-XLII.) egy egyrétegű, kora bronzkor II.-re datálható telep gödreihez tartozhattak, amit a később 20 A feldolgozás alatt álló Nyíregyháza-Császárszállás lelőhelyen feltárt nyírségi település leletei között is megtalálható. 21 A Demecser-Roffaj dűlőn feltárt település anyagában előfordul a durvakerámia között. 22 Nagybányai Múzeum. 23 P. Roman szerint Románia területére Ny, ÉNy felől, tehát a Kárpát-medence belseje felől hatolt be ez a díszítésmód (ROMAN 1984. 272., ROMAN 1988. 222.); azonban erős túlzásnak tűnik egy rézkor végi kultúrából (Rivnác-Jevisovice B) harangedényes nyomásra levezetni egy kora bronzkor végi (III.b) kerámiadíszítési technika eredetét. 24 A Tiszalúc-sarkadi településen ugyan nem tárták fel a Hatvan kultúra egyetlen objektumát sem, mégis rendkívül meglepő volna, ha akár a Makó, akár a Nyírség kultúra leletegyütteséhez tartozna az előkerült két töredék. Könyen előfordulhat, hogy az erózió, földhordás vagy a szántás okozta felszíni bolygatás révén kerültek oda - a kora bronzkor eleji együttesektől egyébként teljesen idegen - textildíszes töredékek. 114