A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Németi János–Dani János: Néhány kora bronzkori sír az Érmellékről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország). Adalékok ÉK-Magyarország és ÉNy-Románia kora bronzkorához

Néhány kora bronzkori sír az Érmeitekről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország) Egyetlen hasonló jelenségként a kultúra Budapest III.-Aranyhegyi úton feltárt szórthamvas sírjából előkerült emberi testet utánzó edényke említhető (KALICZ-SCHREIBER 1994. Abb. 2: 4a-b.). Talán hasonló jellegű lehetett a Somogyvár-Vinkovci kultúra Börzöncén előkerült erősen töredékes palackja: a tölcséresen kihajló perem mindkét oldalán egy-egy átfúrt, kerek bütyök látható (BONDÁR 1995. 207. Pl. 180: 329.). A köntöskerti sírra vonatkozóan rendkívül fontos a Kalicz N. tollából 1968-ban megjelent összefoglaló munkában a Debrecen-Köntöskert lelőhelyről - itt a Nyírség kultúra lelőhelyeként szerepelt - említett, a Makó-vöröskereszti sír kissé kónikus nyakú, bikónikus testű, a hasi törésvonalon bütykökkel díszített edényéhez hasonló edény (KALICZ 1968. 64.). Egy vöröses, kettőskónikus aljú, a hasi élen szimmetrikusan elhelyezett négy vízszintes bütyökkel díszített, hengeres nyakú, egyenesen levágott peremű palackszerű edényről van szó (8. kép 4.).

13 Erről a ritka edénytípusról nemrég Kulcsár G. és Szabó J.J. írt részletesen a KálLegelő III. lelőhelyen feltárt 32. sír kapcsán, melyből egy ugyanilyen típusú edény került elő (KULCSÁR-SZABÓ 2000. 32., 37., 4. kép 2.). A Déri Múzeum akkori leltárkönyvének bejegyzése alapján az edényt DebrecenKöntöskert, Bezerédj u. 22. sz. alatti telken találták szőlő alá forgatás közben,

14 tehát három háznyira az itt közölt sírtól. Tekintetbe véve egyrészt a palack formájú edény teljes épségét, másrészt hogy a legjobb - csaknem pontos - analógiája a szintén sírból származó vöröskereszti edény,

15 jogos az a feltételezésünk, miszerint 1936-ban is egy Makó kultúrához sorolható sírt bolygattak meg, és ennek egyik melléklete lehetett az edény. Ez viszont azt jelenti, hogy temetkező helyként használták a kora bronzkori emberek ezt a homokdombot, a kérdés csupán az, hogy hány sírt tartalmazhatott a „temető". Mindezek alapján a Makó kultúra sírjainak tekinthetjük az 1936-ban és 1999-ben Debrecen-Köntöskertben talált urnasírokat és azokat a kora bronzkor I. periódusába keltezhetjük. ÉNy-Romániában a Valea lui Mihai-Gara C.F.R. 3-as számú sírt (ROSKA 1932. 79. Fig. 8-10.), a Foieni/Mezofeny-Fäntäna-Pä§unii lelőhelyen talált sírt (NÉMETI 1979. 525., NÉMETI 1996. 31., KACSÓ 1997. 425-434.), valamint a Pi§colt-Nisipärie területén feltárt hat urnás sírt (NÉMETI 1979. 527-535.) soroltuk a Makó kultúra körébe, a kora bronzkor elejére (kora bronzkor I.) keltezve azokat (NÉMETI 1979. 532-535., NÉMETI -ROMAN 1995. 25., NÉMETI 1996. 34., DANI 1998.59.). A legvitatottabb a piskolti sírok megítélése volt a kutatás kezdeti időszakában, megfelelő mennyiségű összehasonlító leletanyag hiányában. T. Bader a hat urnasírt az általa teljesen alaptalanul - hiszen akkor már következetesen használták a szakirodalomban a Kalicz N. által bevezetett Nyírség csoport vagy Nyírség kultúra elnevezést (NÉMETI 1999. 170.) - Nir kultúrának nevezett műveltségbe sorolta: „... eine Vor- oder Frühphase der Nir-Kultur, mit Makó Elemente..." (BADER 1982. 28.). Az érmellékkel szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye őskori történetéről írott tanulmányában Bóna I. viszont a Nyírség kultúrába sorolta az urnasírokat és csak a 65-ös számú sír félhold alakú plasztikus dísszel ellátott tálját fogadta el mint Makó importot (BÓNA 1993. 77. 91. jegyzet, NÉMETI 1999. 123., 170.). ÉK-Magyarországon a korábban ismertetett, majd újraértékelt Gáborján-Csapszékparton és Oroson feltárt (KALICZ 1968. 68. Taf. XVI: 9., KALICZ 1984. Taf. XXVII: 5., MÁTHÉ 1988. 38. Pl. 46: 7., DANI 1998. 57-60. Abb. 2., 3: 1-3.), illetve a Létavértesről, Oszlárról és Mezőkövesd13 DDM ltsz.: IV.1936.79. Pá: 9 cm, Á: 18 cm, Fá: 8.5 cm, M: 19.5 cm. 14 Sulyok István debreceni gazdálkodó ajándékozta a múzeumnak 1936. XI. 19-én. 15 Ugyanilyen típusú edény töredéke (10. kép 1.) (Ltsz.: IV.19231.100a.) került elő több jellegzetes kora bronzkori cserép társaságában (10-11. kép) a Köntöskerttől ÉNy-ra, a szomszédos Városi téglagyár és a korábbi Gőztéglagyár közötti területen (KALICZ 1968. 64.) 1931 májusában. A leltárkönyvi bejegyzés szerint :,/íz új és a régi gyártelepet összekötő mélyút baloldali falában (É-nak nézve), közel a a régi agyagbánya kezdetéhez, egy csomóban feküdtek összehányva." A Sőregi J. vezette leletmentés során 9 méhkas alakú császárkori gödröt és 6 Árpád-kori kemencét tártak fel (SŐREGI 1932. 24., 42-60). A leletek a leltárkönyvi bejegyzés alapján 130 cm mélyen voltak a felszín alatt, tehát a kora bronzkori leletanyag minden valószínűség szerint a Makó kultúra településének egy gödréből származott. Ez a lelőhely kb. 1500-1600 m-re van ÉNy-ra a Bezerédj utcai temetőtől. Könyen elképzelhető tehát, hogy az itt lakó makói közösség temetkezett a Köntöskert területén. 109